Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

a tetőző vízhozam ismerete a gyakorlatban jelentkező igények döntő hányadánál elegendő a tervezéshez. Ezen jellemző meghatározása egyéb számítási értékek ismeretét igényli, mint például

— topográfiai adatok,

— talaj-, geológiai, erodáltsági és erodálhatósági viszonyok,

— talajnedvesség,

— talajvízszint,

— terepfedettség,

— művelési viszonyok.

2.3.2. Irtási és tereprendezési munkák

Irtási és tereprendezési munkákat mindig úgy kell végezni, hogy a védett természeti értékeket, továbbá a fő tájalkotó elemeket (fasorokat, növénycsoportokat, jellegzetes terepalakulatokat, stb.) ne veszélyeztessük. Ugyanakkor értelemszerűen, a talajvédelem műszaki munkáinak első lépése a talaj felszínének akadályoktól való megtisztítása és a terep felszínének rendezése. E műveletek fő lépései az irtás, a tereprendezés és az ezek érdekében végzett tereptárgyak megszüntetése. Ezeket a munkákat akkor szükséges elvégezni, ha a terület felszíne kövekkel vagy kőtömbökkel, bokrokkal, fákkal vagy tuskók- kal borított, továbbá vízmosásos, szakadékos, vízfolyásokkal szabdalt. Az ilyen akadályok főleg a mezőgazdasági hasznosítást nehezítik, mert megszakítják a mezőgazdasági művelés egységét, és zavarják a területen való közlekedést.

2.3.2.I. Irtási munkák

Az irtási munka facsoportok, elvadult bozótok, a talajvédelmi műveket akadályozó növényi maradványok megszüntetéséből áll. A növényzet irtása célgépet vagy célszerelékeket igényel. Egyes esetekben a tuskók eltávolítása nem géppel, hanem robbantással is megoldható.

A fákat, bokrokat a területről úgy kell eltávolítani, hogy az minél kisebb mértékű felszíni bolygatással járjon együtt. A gyökereket a törzzsel együtt lassan kell kihúzni, így elkerülhető azok leszakadása a törzsről, s így kevés gyökér marad a talajban. A tuskók helyeit földdel kell betölteni, amely esetenként 0,5 —1,0 m3 is lehet. A bozót letisztítása után a bennmaradó gyökérzetet gyökérfésűvel lehet kiszedni. Törekedni kell arra, hogy a talaj bolygatása minimális legyen. A gyökerek lehatolási mélysége legalább 0,9 m. A növényi maradványokat a rendezendő területen olyan helyen kell összegyűjteni, ahol azok nem zavarják a talajvédelmi feladatok végrehajtását.

A talaj megtisztítása során minden esetben meghagyjuk azt a növényzetet, amely esztétikailag értékes, és azt, amely az élővilág védelmét, mint menedéket nyújtó növényzet hatásosan szolgálja, vagy ahol a kialakítandó egységes művelést a megmaradó növényzet nem zavarja.

124