Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
Az erózióvédelmi feladatok meghatározása után kerül sor a rendeletekkel is előírt tervezői szakhatósági egyeztetésre. A meghívottak véleményt nyílvánítana^ adatokat szolgáltatnak, elmondják igényeiket és feltételeiket. 2.3.I.3. A tervezési alapadatok beszerzése, meghatározása Az összegyűjtött tervtan és helyszínelési adatokon kívül a vízrendezési munkákhoz különféle helyszíni felmérésekre, felvételekre és feltárásokra, továbbá laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van. Ezek egy részét szakvélemények formájában szerezheti be a tervező. Geodéziai felmérés. A lejtős területek tereprendezéséhez szükséges magassági adatokat az országos felmérés hasonlító síkjára kell vonatkoztatni. A geodéziai felvétel történhet légi vagy földi módszerrel. A lejtős területek tagoltsága miatt elsősorban optikai szög-, táv- és magasságméréssel (tachi- metrálással) történhet a terepfelvétel. A lehetőségektől függően hatékonyan használható a földfelszíni topográfia legkorszerűbb módszere, a lézeres felvétel. Indokolt lehet — kisebb lejtöhajlásnál — a szintezés útján történő terepfelvétel is. Ebben az esetben a geodéziai felvételnek mindig egy, a helyszínen állandósított alapvonalra rögzítetten kell készülnie. A geodéziai felvételkor kell összegyűjteni a tervezést érintő egyéb adatokat is. így, be kell mérni a művelési ágak határait és a jellemző tereptárgyakat (utak, tanyák, csatornák, cserjések stb.). A felvételhez tartozik még a védett vagy védelmet igénylő természeti értékek felmérése, továbbá a területen levő fáknak a megszámlálása és átmérőjük 5 cm-es osztályközök szerinti becslése. A geodéziai felmérés eredményeként készülő térkép szintvonalsűrűségét általában a terep közepes esése határozza meg. A szintvonalak közötti magasságkülönbségek értékeit az 1 — 26. táblázat tartalmazza. A legtöbb problémát a tervezői és kivitelezői munka merev szétválasztása és ennek következtében a geodéziai felvétel és a kivitel közötti hosszú idő okozhatja. A hibát végső soron úgy csökkenthetjük, ha a terepfelmérés közvetlenül megelőzi az építést. Még így is kell bizonyos eróziós folyamatok miatti változással számolni. Ha a tervezés és a kivitelezés között hosszabb idő telik el, az erózió miatt megváltozhat a terep, ezért a tervet a kivitelezés előtt részletesen ellenőrizni kell. Nagyobb vagy több táblát vagy egy egész üzemet érintő tervek készítésénél indokolt a terület légi felvételeinek beszerzése vagy elkészíttetése. Ha lehetőség van, készíttessünk új felvételeket, még akkor is, ha van régebbi. Az archív felvételek esetén, különösen ha azok nagyon régiek és csak egyetlen időpontban készültek, az időközben bekövetkezett változásokat számításba kell venni. Áttekintésre, környezeti kapcsolatok megítélésére egyaránt megfelelnek a közepes (800 — 1500 m) és az alacsonyabb (300 — 500 m) magasságból, kézi kamerával készült légi fényképek. Talajvédelmi munkák felméréséhez színes filmre és színes infrafilmre, a tavaszi vagy az őszi időszakban készült felvételek a legalkalmasabbak. Ilyen felvételek eltérő mintázatán keresztül lehatárolhatok a talajvédelmet igénylő, veszélyeztetett területrészek. Az erózió intenzitásában jelentős szerepet játszó növényzet, talajművelési módok feltárhatók légifelvételek interpretációjával. Az erózió, illetve a hordaléklerakódások fejlődése minél hosszabb időszakot átfogó többidejű felvételekkel követhető. 1 — 26. táblázat. Szintvonalsűrűség a terepesés függvényében Átlagos terepesés, % Szintvonalak magasságkülönbsége, cm 1-2 15-25 2-5 25-50 5-12 50 - 150 12 - 17 150 - 250 17-25 250 - 500 122
