Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

vezetők, szivárogtató árkok stb.). Ezek a terület kedvezőbb helyi vízellátásának megteremtésével javítják a szükség szerint telepítendő fás növények életfeltételeit is. (A talaj-előkészítés és fafajmegválasztás szempontjait a következő fejezetekben tárgyaljuk.) A meglevő talajhibák megszüntetésére, burkolt vízlevezetőkre, rőzsepásztákra, különféle fonatokra, ritkábban élő anyag felhasználásával készített szekrényművekre stb. is szükség van.

Az erdőszegélyek lezárása különösen ott fontos feladat, ahol erőteljes vízbeáramlásra kell számítani. A célt cserjeszegéllyel érhetjük el leghatásosabban. Ehhez a vadrózsa (Rosa canina), a galagonya (Crataegus monogyna, C. oxyacantha), a fagyai (Ligustrum vulgare), a kökény (Prunus spinosa), az ördögcérna (Lycium barbarum), a hóbogyó (Symphoricarpus albus), a mogyoró (Coryllus avellana), a feketegyűrű vagy tatárjuhar (Acer tataricum), a bokorszedrek (Rubus fruticosus, R. procerus stb.), az ezüstfa vagy olajfűz (Eleagnus angustifolia) felelnek meg leginkább.

Nagyon gyakran a fás területen rosszul kialakított utak, rönkközelítő nyomok voltak a vízmosások előzményei. Ezért feltétlenül meg kell teremteni az új típusú, nagy teljesítményű gépek közlekedési feltételeit.

22.2.2). Thlajvédő erdősávok

Az erdősávok szerepe az erózió elleni védelemben ma kisebb, mint régebben, főként azért, mert a lejtőn lefolyó víz beszivárogtatásához igen széles, nagy területigényű erdősávok szükségesek. Kedvezőbb védőhatást biztosító térbeli rend alakítható ki a racionális földhasználat figyelembevételével kijelölt területek erdősítése útján (1—47. ábra).

Továbbra is indokolt lehet erdősávok telepítése a következő helyeken:

— A vízmosások körül (elhelyezésüket az I — 2.2.2.I. pontban ismertettük).

— A legalább 300 m hosszú lejtők feletti gerincen (vízválasztón) a lehor- dás megakadályozására. A vízválasztók, dombtetők talaja az erős szélhatás következtében igen sokszor jelentős deflációs kárt is szenved, az elvékonyodott termőréteg vízbefogadó képessége és vízgazdálkodása leromlik. Itt az erdősávok tehát a szélvédelem útján közvetve vízszabályozó hatásúak, és a víz lefelé indulását késleltetik. A hatékony szélvédelem érdekében szerkezetük áttört, de a talajt feltétlenül cserjeszint zárja.

— 600 m-nél hosszabb domború, erősen erodálódott lejtőkön vagy értékes létesítmények (tározók stb.) védelmére. Itt az erdősávok feladata az odafolyó víz szétosztása, illetve a vízmozgás felgyorsulásának a megakadályozása. Mivel a szomszédos mezőgazdasági kultúrákat mindenekelőtt a nagy nyári záporokból és a hirtelen hóolvadásból keletkező vizek eróziós hatásától kell védelmezniük, ezek az erdősávok 60—80 m szélesek. A domború lejtők alsó része már igen meredek lehet. Közvetlenül a meredek rész felett, tehát mielőtt még a felszíni vízmozgás felgyorsulna, ajánlatos vízszabályozó erdősáv elhelyezése. A

113