Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

E1 =erdő-mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek E2=erdő-> 25*/. os lejtő esetén

ooo

oooo

Est = erdősáv-gerincen-lehordas ellen- legnyugalom Es2=erdősáv-domboru lejtőkön - lehordas ellen Es3=erdősáv-homorú lejtőkön - vlzszabályozo FCs1 ^facsoport-rövid munkahosszúsag kiküszöbölesere FCs2=tacsoport -művelési irány kijelölésére

Cs1 = cserjesáv-művelési irány kijelölésére

Cs2 = cserjesáv-rövid munkaút megnyújtására (

Cs3»cserjesav-homorú lejtő erdősávja felett-víz- es horda lek togo

1 — 47. ábra. Védőerdősítések alakjai és elhelyezkedésük rendezett vízgyűjtőben

vízmozgás lassítását a jól kiképzett cserjés sávszegéllyel is elő kell segíteni.

— Homorú lejtők felső, erősebben erodálódott szakaszán, árkos erózió esetén erdőszerűen kiszélesítve. Ahol a meredek lejtőrész laposabb domborzati formába megy át, mindig viszonylag nagy sebességgel érkezik a víz. A vízszabályozáshoz ezért szélesebb erdősáv létesítése kívánatos, mivel csak ez alatt alakulhat ki nagy vízbefogadó képességű, a felszín érdességét kellően növelő avartakaró.

— Széljárta völgyekben a lejtő irányában szélvédelem céljára. Számolni kell azzal, hogy a hófelhalmozódás 17%-osnál meredekebb lejtőn, kedvezőtlen talajtani adottság esetén, olvadáskor vízmosást okozhat.

Az erdősávok szélessége csökkenthető, hatékonyságuk fokozható a bennük elhelyezett műszaki létesítményekkel (vízfogó, vízvezető és vízszivárogtató sáncok, árkok, szivárgók, padkák). A legtöbb esetben enélkül — miként azt már tárgyaltuk — megfelelő talajvédő hatás sem érhető el, de e létesítmények vízvisszatartó hatása a növények fejlődésének és fennmaradásának is fontos

114