Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
ban a csapadék mennyisége a döntő, intenzitása a mértékadó helyzet kialakulását lényegében nem befolyásolja. Ennek az az oka, hogy dombvidéki területen nagy intenzitású csapadék esetén megnő a felszíni lefolyási hányad, így a drénrendszer terhelése nem kritikus, sík vidéki területen viszont, ahol lényegében nincs felszíni lefolyás, általában nem a nagy intenzitású csapadékból származó víz a mértékadó. A csapadék mennyiségét a vízháztartási vizsgálatokhoz a napi csapadékadatok összesítésével lehet meghatározni. A mértékadó helyzetekben való számításokhoz általában valamilyen statisztikai módszerrel kiszámított csapadékjellemzőt használunk. Egyes módszerekben a 10%-os valószínűségű, egynapos maximális csapadék értékét tekintik mértékadó csapadéknak, de előfordulhat ennél kisebb valószínűségű (pl. a 2%-os valószínűségű) értékre történő méretezés is. Más vizsgálatok a hosszabb időtartamú csapadékértékeket tartják mértékadónak, így a 10%-os valószínűségű, évi hatnapos maximális érték, vagy az áprilisi 50%-os valószínűségű, hatnapos csapadék is felhasználható a számításokhoz. Ezeket az értékeket a hivatkozott szak- irodalmakban megtalálhatjuk, illetve egyszerű módszerek és segédletek állnak rendelkezésre kiszámításukhoz. Az 50%-os valószínűségű, hatnapos áprilisi és a 10%-os valószínűségű, egynapos maximális csapadék területi eloszlását hazánkban a 3.22. ábrán 3.22. ábra. Az áprilisi 50%-os valószínűségű, hatnapos csapadék és a 10%-os valószínűségű, évi egynapos maximális csapadék eloszlása Magyarországon 62
