Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

tartalom-érték, fizikailag lehetséges maximális értéke pedig az egész talaj- szelvény teljes telítődéséhez tartozó nedvességtartalom. Természetesen a talaj teljes telítődése vagy egyáltalán nem engedhető meg, vagy csak korlátozott mértékben (korlátozott mélységig és időtartamig). így a vízháztartási egyenletben figyelembe vehető nedvességtartalom felső határa a szelvény vízoszlopban kifejezhető vízkapacitása és telítettsége között helyezkedik el.

A vízháztartási egyenletben a mesterséges elvezetést is figyelembe kell venni. Ez lényegében az alagcsőrendszer tervezése szempontjából figyelembe veendő elvezetendő víztömeg. Az elvezetendő víztömegnek vízháztartási egyenlettel való meghatározása részletesen megtalálható a szakirodalomban (Fehér, 1980).

A talaj csövezett területek egyszerűsített vízháztartási egyenletét sík vidéki és dombvidéki területekre, egy mezőgazdasági táblára (vagy táblarészre) hosszabb időegységre (dekád, tűrési idő, megkívánt levezetési idő stb.) a következőképpen lehet felírni:

1 d — (P + ö) — (L0 + Kt) i A11 [mm].

(3-55/a)

Fd = (C + Ö)-Et±AW [mm].

(3-55/b)

ahol: VD

— a talajcsőrendszeren elvezetendő víz,

C

— a csapadékösszeg,

0

— az öntözéssel kiadott vízmennyiség,

L0

— a felszíni lefolyás,

K

— az evapotranszspiráció,

, 111'

— a talaj nedvességkészletének megváltozása.

A (3-55/a) összefüggés a dombvidéki, a (3-55/b) összefüggés a sík vidéki viszonyokra vonatkozik.

A talajvízszint-szabályozás hidrológiai alapját a talajvíz-háztartási jelleggörbe adja meg (3.20. ábra). A talajcsövezés szempontjából két alapvető eset lehetséges: az egyensúlyi szint fölött kialakuló víztükör esete és az egyensúlyi szint alatti talajvízszint bekövetkezése. Az egyensúlyi szint feletti tartományban csak akkor állandósul a talajvízszint, ha folyamatos áramlás táplálja a talajvizet. Ez a tény tehát valamilyen természetes vagy mesterséges eredetű talajvízáramlásra utal. A vízutánpótlódás megszüntetése az egyensúlyi állapot visszaállásához vezet. Abban az esetben azonban, ha a táplálást nem lehet megszüntetni, vagy valamilyen ok miatt a talajvízszintet az egyensúlyi állapot alatt kell tartani, folyamatos megcsapolásra (talajcsövezésre) van szükség. Az elvezetendő víztömeg a víztáplálásból, illetve a beszivárgási többletből ered. *

A vízháztartási vizsgálatokhoz szükség van egyes részfolyamatok (ún. fizikai-hidrológiai folyamatok) jellemzésére, leírására is. A talajcsövezés szempontjából a csapadék, a beszivárgás, az evapotranszspiráció és a felszíni lefolyás vizsgálatára van szükség.

A csapadék vizsgálatával, jellemzésével a szakirodalom részletesen foglalkozik (Goda, 1956; Babos, 1975). Talajcsövezés szempontjából elsősor61