Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

eresztő képességének és vastagságának is nagy jelentősége lehet. Számos összefüggés tartalmaz geometriai paramétereket. Ezeket nem szabad elhanyagolni, hanem az összefüggés levezetésénél megadott módon kell számítani. Gyakori, hogy az összefüggésekben szerepe van a talajcső átmérőjének (amit pl. éppen a sugárirányú ellenállások csökkentése céljából szűrőzéssel is hatékonyabbá szoktak tenni), de ez az összefüggésből nem derül ki. Fontos lehet annak vizsgálata, hogy szimmetrikus áramlásról van-e szó (amit sík vidéki viszonyok között általában fel lehet tételezni). Eséssel rendelkező területek talajcsövezésekor a szivárgási kép nem szimmetrikus, meg kell tehát vizsgálni, hogy a megnövekedett esés, illetve a megnövekedett szivárgási úthossz milyen arányban van egymással, nincs-e szükség az alagcső- távolság redukálására vagy növelésére.

A vízmozgás jellemzésére (pl. egy adott szivárgási térben vagy talajvíz- mozgás esetén) gyakran van szükség a vízrészecskék útjának, az áramvonalaknak az ismeretére. A gyakorlatban azonban az áramvonalak meghatározása nehézkes, ezért meghatározásuk közvetett módon történik. írjuk fel a Darcy-egyenletet kétdimenziós áramlás esetére:

vx

Óh k bx

és

(3-50)

A nyomómagasság (h) ebben az esetben skalár mennyiség, k pedig állandó. A teljes sebesség (amely vektormennyiség, hiszen iránya is van) felírható a következő formában (3.18. ábra)

v = — grad0, ahol 0 = kh = k(z + p/ gg). (3-51)

A 0 értéke az ún. sebességpotenciál. Megvizsgálva a sebességpotenciálokat, az x—y síkban találhatunk olyan pontokat, amelyekben a sebességpotenciálok egyenlőek. Ezeket a pontokat összekötve ekvipotenciális vonalakul (potenciálvonalakat) kapunk. A leszí vási görbe maga is potenciál vonal.

11.18. ábra. Az áramvonalak és a potenciálvonalak értelmezése

55