Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
3.19. ábra. A talajcsövezésnél kialakuló különböző áraniképek a) elméleti áramkép a poteneiálos síkáramlás alapján, b) a valóságos áramkép az inhomogenitás és az anizotrópia torzító hatása miatt, c) lejtős területen kialakuló aszimmetrikus áramkép, d) sík vidéki kombinált talajcsövezés áramképe A (3-50) egyenletbeli sebességkomponenseket fel lehet írni a következő formában is: l'x és (3-52) Behelyettesítve a (3-50) összefüggésekben megadott értékeket a kontinuitási egyenletbe, azt kapjuk, hogy y>(x, y) — állandó. Ez a függvény az ún. áramfüggvény, az állandó y-nek megfelelő vonal az áramvonal. Mivel a kétdimenziós áramlásban a potenciálfüggvény x szerinti deriváltja egyenlő az áramfüggvény y szerinti deriváltjával, a potenciálvonalak és az áramvonalak merőlegesek egymásra. Abban az esetben, ha a potenciál vonalakat és az áramvonalakat egyenlő intervallumokkal szerkesztjük meg, olyan szabályos vagy torzított négyzeteket kapunk, amelyek megkönnyítik a szerkesztést. A potenciálfüggvény és az áramfüggvény gyakorlati alkalmazásának előnye, hogy a lényegesen könnyebben mérhető potenciálértékeket elegendő meghatározni. Ezeknek a segítségével a potenciál vonalak, majd az áramvonalak megszerkeszthetők. A módszer az analóg modellezésnél, illetve a talajvízmozgás jellemzésénél egyaránt felhasználható. A 3.19. ábrán a talajcsövezés néhány jellemző áramképét mutatjuk be. 3.3. A talajcsövezés hidrológiai alapjai A talaj csövezést igénylő két legátfogóbb szabályozási terület a talajvízszint-szabályozás és a talajnedvesség-szabályozás. Mindkettőt elsősorban hidrológiai okok teszik szükségessé. A hidrológiai alapok, a hidrológiai 56
