Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

9. A talajcsőhálózatok üzemeltetése és fenntartása

9.1. ábra. Talajvíz-háztartást szabályozó talajcsőrendszer

mazása helyett a hosszú gyülekezési idővel rendelkező talajcsőhálózat kialakítására és megfelelő kiegészítő eljárások (mélylazítás) alkalmazására (lásd még az 5.6. és 7.3.4. fejezetet is). Ezzel hatékonyabban érhető el a növényzetre nem káros csapadék helyben tartása.

A talajcsőhálózat üzemeltetésének fogalmához hozzá tartozik a talaj fizikai, kémiai állapotának, vízvezető képességének, sőt tágabb értelemben a talaj termékenységének a növelése is. Ide tartozó feladatok a mélylazítás és esetenként a vakonddrénezés megismétlése.

Mind az ismételt vakonddrénezés, mind a mélylazítás kizárólag üzemi, saját erőből végzendő feladat, még akkor is, ha az első esetben a talajcsövezéssel egyidejűén állami támogatás felhasználásával oldották meg.

Nagyon fontos, hogy mind a vakonddrénezést, mind a mélylazítást az eredeti terveknek megfelelően (irány, mélység, egymástól való távolság stb.) és az előírt építési technológia szigorú megtartásával végezzék el (Kútassy, 1977).

Fenntartó meszezés. Ez a feladat csak akkor képezi az üzemeltetés részét, ha savanyú talajról van szó, és a talajcsövezéssel egyidejűleg nagy adagú, melioratív meszezésre is sor került.

Már Leidenfrost (1904) is megállapítja (Alagcsövezés és egyéb munkálatok a lévai uradalomban), hogy „Minden olyan dolog, mely a kötöttséget porhanyóbbá teheti, magára az alagcsövezés működésére is kiválóan fontos”.

így a kémiai javítás elvégzését és fenntartását (mélyműveléssel, nagy adagú szervestrágyázással) számos szakíró hangsúlyozta, és a megépült alagcsövezés hatékony működését (vízelvezető funkciójának ellátását) és a talaj

294