Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
9. A talajcsőhálózatok üzemeltetése és fenntartása
termőképességének javulását ettől tette függővé. A meszezésnek a talaj szerkezetére és vízgazdálkodására gyakorolt hatását a nyugat-magyarországi alagcsőfeltárások is bizonyítják (Kutassy, 1977). A fenntartó meszezést a Ca-veszteség pótlása teszi szükségessé. Ezt a talajcsövezés tervezésének megalapozásához készített talajtani szakvélemény alapján kell végrehajtani. 9.2. A talajcsőhálózatok fenntartása A mezőgazdasági talaj csövezésekkel kapcsolatos fenntartási munkákat vizsgálva megállapítható, hogy a szakszerűen tervezett és a technológiai előírások megtartásával kivitelezett hálózatok rendszeres fenntartási munkát általában nem igényelnek, amennyiben a befogadó nyílt árokhálózatot, illetve a csatlakozó műtárgyakat (gyűjtő- és kitorkollóaknákat) rendszeresen tisztítják és fenntartják. A fenntartási munkák a talajcsőhálózat egyes elemei szerint a következőképpen csoportosíthatók. 1. A nyílt árokhálózatnak és műtárgyainak fenntartása. 2. A csatlakozó és kitorkolló műtárgyak és aknák tisztítása, iszaptalanítása. 3. A szívó és gyűjtő csőhálózat fenntartása. A régi alagcsövezéssel kapcsolatos szakirodalmak hangsúlyozzák a nyílt árokhálózatnak mint befogadónak rendszeres és szakszerű fenntartását. Ehhez a csatornák karbantartásán túl, szükség van a műtárgyak rendszeres tisztítására, felújítására is. A csatornákat általában mechanikai módszerekkel tartják karban. A munka célja a parti növényzet eltávolítása, illetve a mederben lerakodott iszap eltávolítása és elteregetése. A fenntartási munkák üzemi árkok esetében üzemi, közcélú csatornák esetében társulati feladat. A gépi fenntartás, esetenként felújítás minél zökkenőmentesebbé tétele végett célszerű a gyűjtőrendszert úgy tervezni, hogy nyílt árokba való csőcsatlakozás minél ritkább legyen. A csatorna-karbantartó gépek munkaeszközének működési elve szerint megkülönböztetünk marótárcsás, marócsigás, kaparóláncos, keresztmeríté- kes, vederláncos és mélyásóputtonyos csatornatisztítókat, továbbá fűkaszáló gépeket. Ezek a gépek lehetnek célgépek vagy traktorra, illetve forgókotró alapgépre szerelt típusok. Működésüket és típusaikat részletesebben Magyar tárgyalja (Szabó, 1977). A nyílt befogadócsatornák karbantartása alapvető feladat. Kutassy az 1968 — 69. években Jak és környékén több talajcsőhálózatot feltárt. A feltárás közben bebizonyosodott, hogy a századforduló körül épített alagcső- rendszerek még ma is működőképesek lennének, ha az eltelt több mint fél évszázad alatt a kitorkollások a nyílt árok feliszapolódása következtében nem kerültek volna a befogadók fenékszintje alá. A feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy az alagcsőhálózat szívó- és 295
