Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
8. A talajcsőhálózatok kivitelezése
a 0,7 m-t, a mélylazításra a talajcsőhálózat elkészülte és az árokszűrő kialakítása után kerüljön sor. A kétirányú mélylazításkor az első lazítási irány a szívókra merőleges, illetve a szívók vonalát kedvezőbb feltételek között metsző (nagyobb szöggel metsző, illetve nagyobb eséssel rendelkező lazítási irány) legyen. A vakonddrénezést plasztikus talajállapotban alakítjuk ki, hogy a vakondjárat fala kellőképpen tömörödjék, és így élettartama hosszabb legyen. A vakonddrénezésre akkor kerülhet sor, ha a vakond járat mélységében a talaj nedvességtartalma a vízkapacitás 65—75%-a. A különböző talajok vakonddrénezésre alkalmas nedvességállapotát a 8.3. táblázatban foglaljuk össze. A vakonddrénezést a tervben meghatározott irányban, mélységben és sortávolságban kell elvégezni. Különösen fontos a vakonddrének eséstartása, mert az esés nélküli vagy ellenesésben készített vakonddrénekben vízzsákok alakulnak ki, amelyek a vakonddrént gyorsan tönkreteszik. Abban az esetben, ha a vakonddrének nyílt árokba kötnek be, a vakonddrénezést a nyílt árok felől kell kezdeni (általában láptalajokon). Akkor, ha a vakonddréneket a kombinált talajcsövezés részeként alakítják ki, a vakonddrénezés mindkét irányban (oda-vissza menetben) végezhető. Ennek a megoldásnak a kivitelezésekor elsősorban a vakonddrén megfelelő mélységére és az épített drénnel (drénárokkal, árokszűrővel) való kapcsolatára kell ügyelni, mert ilyen körülmények között a vakonddrén nem esésérzékeny. A mélylazításra és a vakonddrénezésre általában nem kerülhet egy időben sor, mert optimális kivitelezésükhöz eltérő nedvességállapot szükséges. Egyenletes nedvességállapotot feltételezve, erre gyakorlatilag nincs mód, rétegzett nedvességtartalom esetén is csak akkor, ha a mélyebb réteg még kellően plasztikus állapotban van a vakonddrénezéshez, a lazítandó réteg pedig már eléggé kiszáradt. Melioratív mélységű (0,7 — 0,8 m-t meghaladó) mélylazításkor nem lehet vakonddrénezni. Akkor, ha a mélylazítás ezt a mélységet nem éri el, először a vakonddréneket kell kialakítani, majd ezt követheti a mélylazítás. Vakonddrénezéskor és mélylazításkor, ha nem egymással párhuzamosan kerülnek kialakításra, a kivitelezésnél a köztük feltétlenül szükséges minimális mélységkülönbség (0,10—0,12 m) megtartására kell törekedni. A mélylazítás és a vakonddrénezés kivitelezésének optimális talajnedvesség-tartalmára, illetve a még elfogadható értékekre a 8.1. ábrán is adunk információt. A 8.3. táblázatban összefoglalt adatok azonban a hazai mérések (Joó, Kapocsi, Nyíri, Sípos, Vér) és tapasztalatok alapján készültek (Kováts, 1981, Joó, 1968; Szabó, 1977), ezért jobban megfelelnek a hazai gyakorlatban. 8.4. Műtárgyak építése A talajcsövezés műtárgyainak típusait a 6.3. fejezet, tervezésüket pedig a 7.3.8. fejezet tartalmazza. A továbbiakban a kivitelezéssel összefüggő kérdéseket tárgyaljuk. 291
