Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
hy H, 8070°1 606505100404303200202101 30000kötöttségi szám higroszkóposság kapilláris vízemelés 77 .* / / 1 ^ ^ v''5’ _____________ ________________ 20 40 60 80 durva lomok homok homokos vályog vályog agya gos vályog agyag nehéz agyag 100 leiszapolható rész, % 3.3. ábra. A talaj fizikai féleségét jellemző paraméterek közötti összefüggés a talaj humusztartalmától. Az átlagosnál nagyobb humusztartalom növeli, a kisebb csökkenti a higroszkóposságot. A kapilláris vízemelés nagyságát a talaj sótartalma befolyásolja. A szikes talajok vízemelése kisebb az azonos mechanikai összetételű, nem szikes talajokénál. A fizikai talajféleségeket jellemző három jellemzőnek a talajféleség szerinti változását a 3.3. ábrán tüntettük fel. A görbék menetéből látható, hogy lazább talajok esetében az 5 órás kapilláris vízemelés és a higroszkóposság, kötöttebb talajok esetében viszont a kötöttségi szám és a higroszkóposság alapján várhatunk jobb egyezést. 3.1.2. A talajcsövezés talajmechanikai alapjai A talaj elemi részecskékből áll, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait elsősorban ezek mérete, alakja, összetétele és térbeli elrendeződése szabja meg. Az egyes szemcsék azonban ritkán vannak elkülönülve, rendszerint összetapadnak, tömörebb vagy lazább szemcsehalmazokat (szerkezeti elemeket, aggregátumokat) alkotnak. Az aggregálódás mértéke a talaj szerkezeti állapotát, a szerkezeti elemek mérete, alakja és térbeli elrendeződése a talaj porozitásviszonyait, a szilárd alkotórészek közötti hézagtér össztér- Jogatát és ezek méret szerinti megoszlását határozza meg. A talajmechanika a talajok fizikai tulajdonságaival foglalkozik, de a talajfizikától részben eltérően a talaj más jellemzőit helyezi előtérbe. A talaj29
