Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
viszonylag nehéz összekapcsolni (Várallyay, 1978). A gyakorlati talajfizikai paraméterek közül a talaj mechanikai összetétele, kötöttsége, higroszkópos- sága és szerkezete fontos a talajcsövezés szempontjából. 3.1.1. A fizikai talajféleség meghatározása A talaj fizikai tulajdonságainak meghatározásakor — a talaj genetikai típusától függetlenül — fontos a fizikai talaj féleségek megállapítása. A fizikai talajféleség ugyanis alapvetően meghatározza a talaj számos vízgazdálkodási tulajdonságát. A fizikai talajféleségeket a mechanikai összetétel és a kötöttség alapján lehet egymástól elválasztani. A talaj mechanikai összetétele az egyes osztályozási módokban meghatározott szemcsehatárok közé eső szemcsefrakciók százalékos összetétele. A talajtani vizsgálatokban hazánkban az Atterberg-féle osztályozási rendszer terjedt el, amelynek frakcióhatárait a 3.2. ábrán adjuk meg. A talajtanban szokásos a leiszapolható rész megadása is, ami a 0,02 mm alatti szemcsefrakció százalékos mennyiségét jelenti. A fizikai talajféleség meghatározására a talajminősítéseknél a mechanikai összetétel vizsgálatánál egyszerűbb módszereket használnak. Ezek az Aranyféle kötöttségi szám, a higroszkóposság és az 5 órás kapilláris vízemelés. Ezeket a vizsgálatokat az 5 órás kapilláris vízemelés kivételével szabványosították. Az egyes vizsgálatok leírását a 4.1.3.2. fejezet tartalmazza. A fizikai talajféleségek jellemző paraméter-határértékeit a 4.10. táblázatban foglaljuk össze. A táblázatban feltüntettük a leiszapolható rész százalékos mennyiségét is. A fizikai talajféleség megállapítása végett általában mindhárom vizsgálatot elvégzik. Abban az esetben, ha valamelyik adat ellentmond a másik kettőnek, meg kell keresni az ellentmondás okát. Általános az a gyakorlat, hogy ekkor a két, egyező jellegű adat alapján minősítenek. A különböző vizsgálatokkal kapott, egymásnak ellentmondó adatokból esetenként a talaj egyéb tulajdonságaira is következtetni lehet. Az agyagtartalommal az Aranyféle kötöttségi szám mutatja a legszorosabb összefüggést. A higroszkóposság függ szemcseátméró (0), mm i i 200 20 rn 0 2 1 0,02 0,002 Atterberg-féle osztályozási rendszer durva kavics, kőtörmelék finom kavics durva homok finom homok iszap agyag talajmechanikai osztályozási rendszer kavics homok homokliszt iszap agyag 20 ; 0.2 0,02 0,002 3.2. ábra. A talajtani és a talajmechanikai szemcseosztályozási rendszer 28
