Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
3.1. ábra. A talaj-rendszertani fő talajtípusok és a talajképző hatások összefüggése talajok talajcsövezésére széles körben kerül sor ott, ahol a felszíni és a hidrológiai viszonyok kedvezőtlenek. Ezeken a talajokon is a talajnedvesség szabályozására kell törekedni. A láptalajokon a megfelelő talaj vízszint-szabályo- zás elkerülhetetlen. Ezeken a talajokon a kellő hatékonyságú talajvízszintszabályozást talaj csövezéssel lehet megoldani (Fehér — Sálamin — Szabó, 1969). Az öntés- és a lejtőkordalék-talajók talajcsövezésére is sor kerülhet. Az öntéstalajok talajcsövezése kedvezőtlen hidrológiai körülmények között lehet indokolt, a lejtőhordalék-talajokéra pedig a völgyfenék, illetve a dombláb rendezésekor kerülhet sor. A talaj tulajdonságai a talajcsövezés megoldási módját, lehetőségeit alapvetően befolyásolják. A talaj csövezés közben alkalmazható módszerekhez a talaj fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságainak ismeretére van szükség. A következőkben a talaj azon tulajdonságait tekintjük át, amelyeknek a talajcsövezésben szerepük van. A talajt jellemző paraméterek meghatározásának módszereit a 4. fejezetben foglaljuk össze. A talaj tulajdonságai közül a talajcsövezés szempontjából a fizikai tulajdonságai a legfontosabbak. A talaj fizikai tulajdonságaival kapcsolatos vizsgálatok és kutatások két fő csoportra oszthatók, gyakorlati talajfizikai vizsgálatokra és elméleti kutatásokra. A gyakorlati talajfizikai vizsgálatok inkább empirikus, leíró jellegűek, és elsősorban a talaj összetételével, szerkezetével, kötöttségével kapcsolatosak. Az elméleti vizsgálatok a talaj háromfázisú állapotában a különböző erők hatására végbemenő víz mozgást és a kialakuló nedvességállapotokat igyekeznek feltárni. A két vizsgálati irány eredményeit 27
