Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
69 Kivételesen kedvező a helyzet új településrész esetén, ahol a telekkiosztást követően, de a házak megépülte előtt lehet talaj - csőhálózatot épiteni. Városias beépitettség esetén feltételezhető, hogy nem mulasztják el a szennyvizesatomák előzetes megépítését, igy a talaj csöves lecsapolás csak kivételesen lehet szükséges, amivel itt nem foglalkozunk. A továbbiakban tehát olyan meglévő települések talaj csöves lecsapolésát tárgyaljuk csupán, ahol a rendezési tervek szerint a talajba táplálták a szennyvizet és ezáltal a többlet talajvíz károsan magas szintre emelkedett. Nem foglalkozunk azonban a szabálytalan: település-rendezési tervtől eltérő szennyvízelhelyezés következtében beállott talajvíz többlet lecsapolásával. Ez utóbbi feladatot ugyanis a rendezés szerint előirt állapot megteremtésével kell megoldani. A talajvíztöbblet talaj csöves lecsapolásának a feltétele, hogy kellően sürü hálózatot kell, kellő mélységben és kellő lejtéssel fektetni és gondoskodni kell a lecsapolt viz befogadóba bocsátásáról. A talajcső vízszintes vonalazásánal; olyan sok korlátja van településen, hogy általánosan érvényes receptet nem is lehet megfogalmazni. Általában a talajcső a kertek alján /végén/, a burkolatlan útrészek alatt és kivételesen a házak között vezethető. Figyelemmel a települési közlekedésre, elengedhetetlen a talaj- csövek szürőzése és a tisztítóaknák kialakítása, legalább 100 m-enként. A talaj csövek mélysége minimálisan 0,8 m legyen a terep a- latt. A talajvíz többlet lecsapolásához elegendő a talajcsövet a normális talajviz-járás felső magassági zónájába helyezni.
