Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
65 3. Terhelhető-e a talaj szennyvízzel, vagy a terhelést a szennyvíz csatornázásával kell megszüntetni? \ A mérlegelést környezetvédelmi és gazdasági megfontolások befolyásolják. Minden esetre alá kell huzni itt, hogy ahol a talajvíznek a szennyvízzel való többletterhelése átlagosan 10-20 évenként felveti a talajviz lecsapolás szükségességét, ott lényegesen gazdaságosabb a szennyvízcsatornázás megoldása, mint a talaj által megtisztított szennyvíznek, mint talajviz többletnek talaj csövezéssel való lecsapolása. Ugyanis a talaj csövezés nem olcsóbb. mint a szennyvízcsatornázás! Nem is emlitjük itt azt a környezeti kárt, amit a talaj általi tisztításnak a vízbázisok nitrátos el- szennyezésével okoznak. Ez utóbbi másodlagos /vagy elsődleges/ következmény elhárítása már lényegesen meghaladja a csatornázás eredeti megoldásának a költségét! 2.4.2. A lecsapolandó mértékadó talajvizszint és vizhozam meghatározása Az előző fejezetben tájékoztató értékeket közöltünk a szennyvízből keletkező talajviz többlet várható mennyiségére vonatkozóan. Ez a vizmennyiség hazánk rossz vizgazdálkodású talajjal borított települései alatt 0,8 - 1,2 m talajviz emelkedést okoz. Számos helyen ennél nagyobb talajviz-járási zóna emelkedést is tapasztaltak! Igen fontos megvizsgálni, hogy a vizjárási zóna emelkedőben van-e, vagy nyugalmi állapotba került? A mértékadó lecsapolandó talajviz szintet mindezek figyelem- bevételével kell meghatározni. Mint azt korábban jeleztük, a talajviz átlagosan £ évenként egyszer elért, vagy meghaladott szintjét célszerű mértékadónak választani, ahol £ év gyakoriságú zá-
