Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
66 porviz elvezetésére építették ki a felszíni vízelvezető hálózat vízszállító kapacitását. Igen fontos meghatározni a talajvíz többlet hatásterületét, ami elvileg köralakú, vagy valamilyen görbével határolt idom. Finnek a mértékadó tala.i viz szintnek legalább az eredeti talajvíz zónáig való,vagy annál alacsonyabb szintre való lecsapolása a feladat. A lecsapolás szintjében, vagy az alatti szinten kell meghatározni a talajcsövezési szintet, vagy a nyílt árokhálózat f enékszint.jét. A felszíni árokhálózattal, vagy talaj cső hálózattal lecsapolt viz hozama a 16. ábrán közölt fajlagos vizhozammértéknek legfeljebb a kétszeres lehet, figyelembe véve minden kedvezőtlen körülményt. Közismert, hogy a kellően sürü, szürőzött és karbantartott talajcső hálózat legalább 0,5 ^/s*ha fajlagos vízhozam összegyűjtésére és szállítására alkalmas. így feltehető, hogy az érvényes műszaki irányelvek szerint készített síkvidéki talaj cső hálózat, vagy a minimális szelvényekkel épített árokhálózat is ellátja a lecsapolás feladatát. Permanens szennyvízszivárgást feltételezve az elvezetendő vízhozam: Qm = <1 * A amelyben £ a fajlagos talajvíz szállítás / ^s-ha/; A a talaj cső vízgyűjtő területe /ha/; Qm a mértékadó vízhozam /^/s/. Homogén talaj esetén a szivók távolságának meghatározásához az alábbi képlet használható: L2 = 8k.D.h+4k.h2 q
