Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
60 tött talajú sikvidékeinken, ahol igen korlátozott élőviz forgalommal és szivárgással számolhatunk. A szennyvíz beszivárogtatásból keletkező többlet vizterhelés hatására, átlagos vizjárású évben emelkedni kezd a talajviz-járás zónája, megnövekedik a talajviz párolgásának mértéke, oldalirányba szivárogni kezd a viz, a lejtésviszonyok függvényében körkörösen, vagy korlátozott irány/.ok/ban. Minden valószinüség szerint a megemelkedett talajviz tömeg egy része hosszabb-rövidebb távú és idejű szivárgás után a felszini vízfolyásokba jut. A talajba táplált szennyviztömeg egyenletes terhelésével lehet számolni, teljesen felesleges 24 órás vagy szezonális szélsőségeket vizsgálni, hiszen a geomorfológiai körülmények, valamint a település felszini vízelvezető hálózatának kapacitása igen széles tartományban határozza meg a talajviz-járásnak azt az új e- gyensúlyú állapotát, amelyet a vizrendező szakembernek vizsgálnia kell. Kérdések: a/ az új egyensúlyi talajviz-járási zóna okoz-e a település létesítményeiben kárt, beleértve az úthálózatot? b/ szennyezi-e a szennyvízből keletkezett talajviz-többlet az érintett település, vagy más település vízbázisát? c/ degradálja-e a megnövekedett talajviz-járás, vagy a többletpárolgás a településnek vagy környezetének a talaját ? d/ okoz-e egyéb kárt a megnövekedett talajvizjárás? Szinte biztos, hogy a megemelkedett talajvizjárási zóna valamiféle kárt okoz, ezért szinte kizárólag egyetlen végleges megoldást lehet követhetőnek tekinteni: az eredeti vagy az igényeknél: megfelelő talajviz-járás helyreállitását vagy kialakítását. ■-2D megoldások Tiszántúlon csal: átmenetinek
