Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
59 így talajvíz szempontjából alapvetően kétféle településfajta a- lakult ki: a pincézett és a pincementes település. A századunk második felében a felgyorsult település-fejlesztés új jelenséggel lepte meg a lakosságot. Elsősorban sikvidéke- inken a vezetékes vízellátás gyors terjedése és a helyi szennyvíz-elhelyezés olyan mértékű talajviz többletet juttatott a települések jelentős része alá, amely megnövelte a talajviz-járás zónáját. A települések alatt mesterségesen megnövekedett talajviz-járási zóna emberi beavatkozás hatására alakult ki. Határait a talaj adottságok. a párolgás és a felszini lecsapoló /belvizi/ létesítmények együttesen határozzák meg. A települési vízrendezéssel foglalkozó szakember több kérdést kell,hogy megvizsgáljon, és a helyzet alapos ismeretében adhat kellő műszaki megoldási javaslatot. Tekintsük át a jelenséget és a megoldás módjait. Morvái tanulmánya /7/ bemutatja, hogy a vezetékes vizzel ellátott, csatornázatlan településekről mennyi szennyvíz kerül a talajba az átlagos laksürüség függvényében: átlagos laksürüség vizterhelés ______fő/ha_________________mm/év 2 0 146 40 290 100 730 200 1460 Ez a vizterhelés a csapadékot meghaladó érték, aminek a talajba szivárogtatott része változó, de a szennyviztisztitó telepre gépkocsival szállított szennyvíznek egy része is a talajba kerül. Azt a szélső esetet célszerű feltételezni, hogy a szennyvízből keletkező, talaj hézagaiba táplált szennyvíz terhelésnek igen kis része képes élővízbe jutva elfolyni. A feltételezés különösen reális kő-
