Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
58 2.4. Káros talajvíz elvezetése településeken 2.4.1. A szennyvízből keletkező talajviztöbblet dinamikus egyensúlya A hazai települések alatti talajvizjárás rendkívül változatos, elsősorban az érintett települések geomorfológiai adottságai miatt. Ezeket az adottságokat a települések évszázados kialakítása során figyelembe vették, előbb ösztönösen, majd egyre inkább megfontoltan. Számos esetben mégis előfordult, hogy a történelmi időkben sem vették tudomásul a viz, benne a felszín alatti viz pusztításait, hanem védekeztek ellene, előbb a bölcs öregek tapasztalataira, később a tanult szakemberek véleményére támaszkodva. így alakult ki hazánkban a dombvidéki település tipusa, általában a viz közelében, a völgyfenéken, de óvatos távolságban az árvizjárta mélyvonulatoktól. Kialakultak hegytetőn is védelmi célú kis települések, amelyeknek példái még ma is láthatók az Őrségben. Természetesen az őrségi településen a vizzel kapcsolatos fő kérdés az volt, hogyan tartsanak elég esővizet a domb tetejének közelében? Sik vidékeinken is kialakultak elemi viztelenitési szokások: kerülni a mélyvonulatokat, hogy vizbő időszakban se kerüljenek a házak vizbe. Később földhányással, majd védtöltéssel tartották távol a károkozó vizet a településektől. A technika fejlődésével a vizszabályozás révén egyre kiterjedtebb mesterséges mederhálózattal és szivattyúkkal védték településeinket a vízkároktól. A talajvíz veszélyeit azonban megszokták az emberek és a helyi építési sajátosságoknak többé-ke- vésbé megfelelően védték a települést a talajvíz károk ellen.
