Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
49 XI. táblázat: Időben változó beszivárgás intenzitásának számítási paraméterei Talaj faj - tája ^mai / ^/s.ha/ fo / ^/s.ha/ IC /nin-1/ f _ max /mm/h/ fo /mm/h/ VK /mm/dm/ Agyagos vályog 56 8 0,11 20 3 12 - 17 Agyagos iszap 83 14 0,11 30 5 12 - 20 Iszap 112 19 0,11 40 7 lo - 15 Iszapos homokliszt 139 27 0,11 50 10 lo - 17 Lösz 195 36 0,11 70 13 lo - 15 Iszapos hcmok 236 47 0,11 85 17 lo - 15 Finom homok 280 55 0,11 100 20 8-10 A legkényesebb kérdés a beszivárgás számítása során, hogy mekkora a talaj vízbefogadó képessége. Ugyanis különösen a sik- vidékeken előfordulhat olyan magas talajvizállás a mélyfekvésü területeken, hogy a talaj alkalmatlan szivárgó viz befogadására. Ezeket a területeket fel kell tárni és beszivárgását nem szabad figyelembe venni a modellezés során. 2.3.3. A nedvesitési tározás A nedvesitési tározá3 értékeit vizzáró felületen 1,5 mm-re vízáteresztő felületen pedig 6,0 mm-re célszerű felvenni szabad Ö3szegyülekezésü településen. A nem megfelelően rendezett felületű településeken pocsolyák alakulnak ki mindenfajta felületen, a homokos területeken kívül. A pocsolyák keletkezése jelzi a település felületének mik- rodomborzati rendezetlenségét. Ekkor 6,oo mm-nél többet célszerű felvenni nedvesitési tározásra, szélső esetben 12-14 mm-t. Ezért
