Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
50 célszerű minden településen átlagosan In—1 % mikrodomborzati lejtést kialakítani, ami kiküszöböli a pocsolyák keletkezését. A falusi települések sajátossága a konyhakerti művelés, aminek célja a beszivárgás elősegitése. Ilyen területeken a talaj műveltségét szükséges figyelembevenni a feltört területrészeken a felület tározási értékének meghatározásakor. 2.3.4. A csatornába belépő árhullám meghatározása Az előző fejezetekben foglaltakat figyelembevéve kell összeállítani a lefolyó csapadékvíz felszíni összegyülekezésének az eredő árhullámát, ami nyelőnként, vagy ereszcsatornánként érkezik a közmű csatornába vagy a nyílt árokba. Ha a vizsgált vízgyűjtőterületet ilyen részletességig felbontatnánk,egy-egy imput árhullám csupán néhány tized hektárnyi vízgyűjtőről lefolyó vizet reprezentálna. Ennyire részletes területi felbontás rendkívül igényes modellezést jelentene, de az előkészítő munka részletei meghaladnál: a mai modellezési lehetőségeket. Ennél szerényebb területfelbontás látszik követhetőnek, amikor az elemi területegységek nagyságrendje 1-5 ha méretű. Ekkora területegységek esetén azonban a felszíni összegyülekezés mellett számításba kell venni rövid csatomalefolyást is, amit elegendő telt csatornára vonatkozóan figyelembe venni. így kell kitölteni területegységenként a XII. táblázatot, aminek csak a fejrészét mutatjuk be. Ezt követően kell elkészíteni a csapadék lefolyó részét szállító csővezeték vagy nyílt árok vizszállitásához szükséges jellemzők táblázatát /XIII. táblázat/.
