Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
42 vízzáró felületen S-^ = 2 mm, a vízáteresztőn pedig 2 6 mm felvétele célszerű. A 10. ábra jobboldali grafikonjában az összegyülekezési idő függvényében kell meghatározni a fajlagos csapadéktömeg: G /W/ha/ és beszivárgó viztömeg: F^ /aí/ha/ értékeit, az utóbbit csak a vizáteresztő felületen /1-R/ szabad figyelembe venni. Itt R dimenzió nélkül veendő számításba. A megfelelő időhöz és talajfajtához tartozó értékhez hozzá kell mérni az S /m’/ha/ értékét. A grafikonból 11 vetitővonallal állapítható meg a vizsgált összegyülekezési időhöz tartozó fajlagos lefolyási: L = C - F-Sérték, amiből számítani kell a nagyvizhozamot. Az ismertetett módszer különbségét a dombvidéki nagyviz számításához viszonyítva elsősorban a tócsásodás, azaz a nedvesité- si többlet tározás okozza. Ha az összegyülekezési időt t >180 min-nél, a viztömeg mérleget a t = 24 h időtartamú csapadék mennyiségéből kell meghatározni. Az elfolyó csapadékvizet 4 h alatt kell elvezetni, egyenletes vízhozamot feltételezve. Ebben az esetben az árhullám derékszögű négyszög alakúnak feltételezhető. 3. példa. A 24 órás csapadékból való számításhoz a fajlagos csapadékadat a 8. ábrából vehető. A tározási értékek a 10. ábrából vehetők fel, módosítás nélkül. A beszivárgás fajlagos értékének meghatározása során 4 h beszivárgás! időt kell feltételezni, tehát a t = 60 min időtartamhoz tartozó fajlagos beszivárgási értéknek a négyszeresét kell figyelembe venni.Ennek megfelelően az időben állandó vizhozam számítható a következő képlettel: Q P L . 4*60*60 —-— L . A = 0,069 * L . A 14,4 r
