Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
43 amelyben Qp a £ év alatt átlagosan egyszer előforduló vízhozam /^s/; Lp a £ év alatt átlagosan egyszer előforduló fajlagos lefo - lyás /ni/ha/; A a vízgyűjtőterület mérete /ha/. A mértékadó nagyvizhozamot szállító zárt csatorna vagy nyilt árok vízszállító keresztmetszetének méretezésével nem foglalkozunk. Arra korszerű segédleteket közöl a Vízépítő Művezetők Zsebkönyve /Műszaki Könyvkiadó, 1983/. Annak kulcsfontosságú 1-2 és 1-3 ábráin a csatorna lejtést, I-t %o-ben kell a vízszintes tengelyen felmérni, nem pedig %-ban, ahogy azt sajtóhiba következtében jelölték. 2.3. A csapadékból lefolyó árhullám meghatározása matematikai modellel Mint azt az 1. fejezetben bemutattuk, a települési vízrendezés biztonságának korszerű mérlegeléséhez vagy a települési csatornázás rekonstrukciójához elengedhetetlen a modellcsapadékból lefolyó árhullám meghatározása. Még fontosabb a biztonság feltárásához a reális vizemésztés feltárása kis nyomás hatására , amíg a viz csupán az aknákban emelkedik, de nem lép ki a viz az úttestre, vagy nem okoz pinceelöntést. Ezeknek a követelményeknek nem felel meg a racionális nagy- vizhozam számitás, legfeljebb becsülni lehet az összes szükséges jellemzőt e számitás alapján. A racionális számitás legfőbb elégtelensége, hogy a rendszer egészének válaszát a záporterhelésre nem tükrözi, csupán a kiválasztott kulcs fontosságú keresztszel
