Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
41 A mérleg egyik oldalát itt is az összegyülekezési időhöz tartozó zápor képezi, amelyet a 8. ábrából kell meghatározni C /nf/ha/ értékben. A mérleg másik oldalán kell számításba venni a beszivárgó víztömeget P /nf/ha/, a nedvesítés! tározást S-^ /ní/ha/ és a meder- térozást Sg /rf/ha/. Az időben állandó beszivárgás változatai a X. táblázatból vehetők. X. táblázat: Időben állandó beszivárgás intenzitása f^ = 3 mm/h =8 ^s . ha f2 = 5 mm/h =14 ^s . ha f3 = 7 mm/h =19 ^/s . ha =10 mm/h =27 ‘y's . ha f^ =13 mm/h =36 ^/s • ha fg =17 mm/h =47 'v's • ha =20 mm/h =55 'y's • ha agyag talajon agyagos iszap talajon iszap talajon iszapos homokliszt talajon lösz talajon iszapos homok talajon homok vagy kavics talajon Az eddigi korlátozott tapasztalatok szerint a lefolyást képező L/ií/ha/ maradék levezetéséről az összegyülekezésiidő 4-sze- fsse álatt kell gondolkodni. A lefolyást a 10. ábra grafikonja segítségével kell meghatározni. A 10. ábra az L=C-F-/S1+ Sg/ /d/ha/ /ll/ fajlagos lefolyó víztömeg /d/ha/ számítására ad módot. Az ábra bal felén elhelyezett tározási grafikonból a csatornastirüség £ /kn/kií/ függvényében meghatározható az S2 fajlagos csatomatá- rozá3 értéke, majd a tereplejtés és művelés szerint a fajlagos nedve3itési tározás S-^ értéke és ezek összege: S /d/ha/, ami független az összegyülekezési időtől. Síkvidéki vízgyűjtőn a
