Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
1. A csapadékvíz elvezetés biztonsága és kockázata
10 csak relativ lehet, nem abszolút, mert több tényező befolyását nem vesszük figyelembe. A záporeseményekből keletkező települési vizrendezési biztonság és kockázat csak akkor értelmezhető, hogyha a vizelveze- tés mértékadó vízhozamát számítják és nem becsülik. Ennek egyik kulcsfeltétele a racionális számítás során használt lefolyási tényezőnek a meghatározása paraméterek alapján, nem pedig becsléssel. A kockázat és biztonság feltárásának a másik lényeges feltétele, hogy a vizsgálat során az okozó csapadékok vagy rendre időben állandó intenzitásúnk, vagy rendre időben változó intenzitásúnk legyenek. A kettőt vegyesen nem szabad használni, mert ez időben változó modell csapadékból 10-15 5&-al nagyobb tetőző hozamú árhullám számítható, mint az azonos ismétlődési idejű, időben állandó intenzitásúból /9/. Figyelmet érdemel, hogy domb- és hegyvidéken különlegesen nagy lefolyás keletkezik olyan záporokból, amelyek hótakarótól mentes fagyott talajra hullanak. Ez az eseményegyidejüség nem követhető az egyszerű zápor-valószínűségi vizsgálatokkal, hiszen ebben az esetben az egyidejűség valószinüsége a záparese- mény, valamint a hómentes talajfagy együttes, feltételes valószínűségének ismeretében határozható meg. Ilyen események igen ritkán fordulnak elő, ismétlődésük a hidrológiai események általában figyelembevett valószínűségének határain kivül esnek, de tudnunk kell, hogy ilyen katasztrofális események bárhol bekövetkezhetnek hazánkban. A települések csapadékcsatornáit, nyilt árkait, egyesített csatornáit hazánkban az 1. 2 vagy 4 évenként átlagosan
