Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
1. A csapadékvíz elvezetés biztonsága és kockázata
11 egyszer előforduló, időben állandó intenzitású záporcsapadékból keletkező, vele azonos gyakoriságú lefolyás tetőző vízhozamának kármentes levezetésére kell méretezni. A fejlett ipari országokban a mértékadó záporból keletkező tetőző vízhozamot ennél általában ritkábban, átlagosan 3-20 évenként egyszer ismétlődő záporból számítják* Érdemes megjegyezni, hogy a háztetők ereszcsatornáinak méretei az átlagosan 33-50 évenként ismétlődő záporok vizének túlcsordulás-mentes levezetésére alkalmasak. A településen átfolyó vízfolyás árvizeiből a 33-100 évenként átlagosan egyszer előforduló tetőző vízhozamokat kell mértékadónak tekinteni hazánkban az Országos Vízgazdálkodási dza- bályzat szerint. Ezt a szabályt mutatja be a 2. ábra egy általános vizhozameloszlási görbén. Dombvidéki településen átfolyó vízfolyás és a települési vízrendezési elvezető hálózat /nyílt árok-, csapadékcsatoma- vagy egyesitett csatornahálózat/ mértékadó vízhozamának meghatározása körül bonyodalom támad akkor, hogyha az átfolyó vízfolyás összegyülekezési ideje még a zápor-időtartamok tartományába tartozik. Ekkor ugyanis a szabályok szerint az 1, 2 vagy 4 év átlagos ismétlődési idejű vízhozam helyett minimálisan a 33 évenként átlagosan egyszeri záporból keletkező lefolyást kell mértékadónak tekinteni. Ez rendkívül nagy mértékadó tetőző vízhozam levezetését teszi kötelezővé, aminek gazdasági következményeit általában érthetetlennek Ítélik a beruházók.
