Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
A vizsgálatok előnye, hogy közvetlen felvilágosítást adnak a vízfolyás biológiai viszonyairól, az egymást esetleg gyorsan követő kémiai változások ellenére jelzik a vízfolyás átlagos viszonyait. A biológiai vizsgálatok jelentős állat- és növényrendszertani, valamint mikrobiológiai szakismeretet kívánnak. Ilyen munkák elvégzését gyakorlott laboratóriumra célszerű bízni (pl. VITUKI, VÍZIG laboratóriumok). A bakteriológiai vizsgálatokat a 7.142 pont szerint kell elvégezni. 3. A TÁROZÓK TERVEZÉSE 3.1 A gát méretezése 3.11 Általános szempontok Az eddigi hazai tározó építési gyakorlatban egyedül a földből készült völgyzárógátaknak volt jelentőségük. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben közelítően megvizsgált tározási lehetőségekből látható, hogy ez a helyzet a továbbiakban sem változik. A dombvidékeinken lefolyó patakok völgyeiben a geológiai felépítés változó, törésekkel zavart, a legkülönbözőbb ártéri üledékekkel feltöltött, így ezeken a helyeken általában csak a jelentős alakváltozásra képes földgát építése jöhet szóba. A méretezéssel foglalkozó pont a magasabb (4 métert meghaladó vízmélység) völgyzárógátaknál fokozottabb fontosságú, de az alacsonyabb vízoszlop magasságú síkvidéki tározók gátjainak és töltéseinek méretezése is ugyanúgy végezhető. Földgátat megfelelő méretekkel és szerkezettel általában mindenféle altalajra és mindenféle anyagból lehet építeni (kivételek: az igen puha anyagok, szikes talajok és tőzeg). A gát szerkezetének és méreteinek megtervezése minden esetben külön feladat, melyben az altalaj természetét és a gát építőanyagának minőségét messzemenően figyelembe kell venni. A különböző tulajdonságú és minőségű, gátépítésre alkalmas anyagok felhasználásánál általános szempont az, hogy az egy gát építéséhez felhasználandó anyagfélék közül mindegyik abba a gátszektorba legyen beépítve, ahol tulajdonságaik szerint a legmegfelelőbb szerepet tölthetik be. A völgyzárógátat olyanra kell méretezni, hogy az altalajjal együtt a legkedvezőtlenebb állapotban is megfeleljen a statikai, a hidraulikai és a tartóssági követelményeknek. A gátra ható külső víznyomás, a gáton átszivárgó víz nyomása, a gát alatt szivárgó víz felhajtó ereje és a gát alatti szivárgó víz sebessége nem veszélyeztetheti az altalajjal, a bekötési oldalakkal összeépített völgyzárógát állékonyságát. A gátat támadó erők hatására sem az altalaj különböző rétegeiben, sem a gát különböző magasságaiban nem léphet fel csúszás, a 46
