Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
gas vízállású és legalább egy alkalommal igen alacsony vízállású időszakban történjék a mintavétel, a vízhozam egyidejű mérésével. A mintavételre vonatkozó előírásokat a 7.12 pont tartalmazza (megépült tározó esetén.) 2.62 Fizikai és kémiai vizsgálatok, valamint értékelések Az előzetes fizikai vízminőség-vizsgálatokat a leendő tározót tápláló vízfolyásból, különböző vízhozamoknál vett mintákból célszerű elvégezni, mert ebből következtetni lehet a tározótérben később kialakuló viszonyokra. A 7.13 pontban részletezett fizikai vizsgálatok közül ez elsősorban a lebegőanyag-tartalomra és a pH-értékre vonatkozik. A tározó létesítését megelőző vízkémiai vizsgálatok a 7.13 pontban részletezett mutatók meghatározására terjednek ki. A kiválasztást a tározó leendő hasznosításának függvényében kell elvégezni, így pl. ivóvízellátás esetén valamennyi szükséges lehet. A természetes vizekben található anyagok, illetve vízminőségi mutatók meghatározásának leírását vízvizsgálati szabványok tartalmazzák a 7.13 pontban hivatkozottak szerint. A vízben oldott igen sokféle anyag az egyes meghatározások eredményét bizonyos mértékig befolyásolja. A szabványokban leírt vizsgálati eljárások ezeket a zavaró hatásokat a gyakorlati igénynek megfelelően kiküszöbölik. Ezek a meghatározások természetesen nem azonos pontossá- gúak egy olyan analitikai méréssel, melynél előzetesen minden zavaró anyagot kiküszöböltek. Ennek érdekében a felhasznált meghatározási módszert mindig fel kell tüntetni. A vízminták minőségi jellegének megállapításához a felsorolt anyagok, illetve minőségi mutatók együttes vizsgálata szükséges. A teljes vizsgálatsor elkészítése egyúttal a vizsgálati eredmények kontrollját is képezi. Az egyes anyagok mennyiségi arányai között összefüggés van, melynek alapján a szakértők ellenőrizhetik a vizsgálatok helyességét. A vizsgálatsor eredményeiből a vízminta különféle szempontból értékelhető. A vizsgálati módszereket tartalmazó szabványok általában megadják azokat a vízminőségi határértékeket, melyek szerint a vízminőség a közvetlen vízfelhasználáshoz értékelhető. Tározásnál a kiértékelési szempontok lényegesen mások, a következőkben leírtak szerint. A tápvízfolyások esetén a vízminőséget abból a szempontból kell értékelni, hogy az észlelt vízminőség tározás esetén milyen jellegű vízösszetételt eredményez. A tározóban keletkező vízminőségi változások elsősorban a vízben jelenlévő mikroszervezetek és kívülről bekerülő szennyezők hatására következnek be. A vízvizsgálati eredmények értékelésekor a legfontosabb szempont, hogy a tápvízfolyás vize a tározóban milyen mennyiségű és jellegű mikrovegetáció kialakulását teszi lehetővé, azaz a víz milyen mennyiségben tartalmaz növényi tápanyagokat. Ezt a víz kálium-, foszfát- és nitrát-ionja, tágabb értelemben pedig a szervesanyag-tartalom (szervesen kötött nitrogén, foszfor), illetve a víz szennyezettsége mutatja. 43
