Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)

II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok

gas vízállású és legalább egy alkalommal igen alacsony vízállású időszak­ban történjék a mintavétel, a vízhozam egyidejű mérésével. A mintavételre vonatkozó előírásokat a 7.12 pont tartalmazza (meg­épült tározó esetén.) 2.62 Fizikai és kémiai vizsgálatok, valamint értékelések Az előzetes fizikai vízminőség-vizsgálatokat a leendő tározót tápláló vízfolyásból, különböző vízhozamoknál vett mintákból célszerű elvégezni, mert ebből következtetni lehet a tározótérben később kialakuló viszonyok­ra. A 7.13 pontban részletezett fizikai vizsgálatok közül ez elsősorban a le­begőanyag-tartalomra és a pH-értékre vonatkozik. A tározó létesítését megelőző vízkémiai vizsgálatok a 7.13 pontban részletezett mutatók meghatározására terjednek ki. A kiválasztást a tározó leendő hasznosításának függvényében kell elvégezni, így pl. ivóvízellátás esetén valamennyi szükséges lehet. A természetes vizekben található anyagok, illetve vízminőségi muta­tók meghatározásának leírását vízvizsgálati szabványok tartalmazzák a 7.13 pontban hivatkozottak szerint. A vízben oldott igen sokféle anyag az egyes meghatározások eredmé­nyét bizonyos mértékig befolyásolja. A szabványokban leírt vizsgálati el­járások ezeket a zavaró hatásokat a gyakorlati igénynek megfelelően ki­küszöbölik. Ezek a meghatározások természetesen nem azonos pontossá- gúak egy olyan analitikai méréssel, melynél előzetesen minden zavaró anyagot kiküszöböltek. Ennek érdekében a felhasznált meghatározási mód­szert mindig fel kell tüntetni. A vízminták minőségi jellegének megállapításához a felsorolt anyagok, illetve minőségi mutatók együttes vizsgálata szükséges. A teljes vizsgálat­sor elkészítése egyúttal a vizsgálati eredmények kontrollját is képezi. Az egyes anyagok mennyiségi arányai között összefüggés van, melynek alap­ján a szakértők ellenőrizhetik a vizsgálatok helyességét. A vizsgálatsor eredményeiből a vízminta különféle szempontból érté­kelhető. A vizsgálati módszereket tartalmazó szabványok általában meg­adják azokat a vízminőségi határértékeket, melyek szerint a vízminőség a közvetlen vízfelhasználáshoz értékelhető. Tározásnál a kiértékelési szem­pontok lényegesen mások, a következőkben leírtak szerint. A tápvízfolyások esetén a vízminőséget abból a szempontból kell érté­kelni, hogy az észlelt vízminőség tározás esetén milyen jellegű vízösszeté­telt eredményez. A tározóban keletkező vízminőségi változások elsősorban a vízben jelenlévő mikroszervezetek és kívülről bekerülő szennyezők ha­tására következnek be. A vízvizsgálati eredmények értékelésekor a legfon­tosabb szempont, hogy a tápvízfolyás vize a tározóban milyen mennyiségű és jellegű mikrovegetáció kialakulását teszi lehetővé, azaz a víz milyen mennyiségben tartalmaz növényi tápanyagokat. Ezt a víz kálium-, foszfát- és nitrát-ionja, tágabb értelemben pedig a szervesanyag-tartalom (szerve­sen kötött nitrogén, foszfor), illetve a víz szennyezettsége mutatja. 43

Next

/
Thumbnails
Contents