Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
4. Árvízmentesítés és árvízvédekezés
Ilyen esetben gyakran árvízi szükségtározókat nyitnak meg. Kedvező topográfiai adottságok esetén az ármentésítés- re lehetőséget ad az is, ha két egymáshoz közeleső olyan folyó van, amelynek árhullámai időben eltolódva jelentkeznek. Ez az eset fordul elő a Rába és Répce folyóknál, amelyeket egy olyan árapasztó csatorna köt össze, amelyiken a Répce árhullámai vonulnak le a Rábába, rendszerint megelőzve annak árhullámait. A 7 km hosszú árapasztó megépítésére azért került sor, mert olcsóbb volt, mint a Répce árvédelmi töltések közé fogása Répcelaktól a torkolatig. Részleges ármentesítéskór csak bizonyos magasságú ár- vizek ellen építünk ki gátrendszert (nyári gátak), vagy a teljes magasságú árvíz ellen védekezünk ugyan, de csak egyes helyeken, pl. értékesebb területeken (körgátak). Nyári gátakkal a nagyon széles hullámtérnek, mezőgazdaságilag értékesebb területeit szokták megvédeni a rendszerint nyáron előforduló, alacsonyabb magasságú árvizek ellen. A körgátakkal való védekezés tanyák és községek védelmére az egységes folyómenti árvédekezés bevezetése előtt szokásos módszer volt. Az egységes gátrendszerek kiépítésével a régi körgátak, mint másodrendű védvonalak védenek egy-egy települést. Hullámtérben, vagy nem mentesített ártér szélén létesített ipartelepeknél, nagyobb mezőgazdasági üzemeknél napjainkban is előfordul a körgátas árvízmentesítés. A körgát legtöbbször alacsony, csak ritkán kap árvizet és ezért fenntartását gyakran elhanyagolják. Gélszerű tehát széles koronájú gátat létesíteni és kedvező, ha ezt burkolt útfelületként is lehet egyúttal használni. A körgáton a csöveket, csatornákat és kábeleket úgy kell átvezetni, hogy azokon át az árvíz a mentett területre be ne törhessen. A mentett területen aránylag nagy mennyiségben gyűlik össze a szivárgó víz és ezzel együtt gondoskodni kell a csapadékvizek elvezetéséről is. Figyelembe véve ezeket és a fenntartási költségeket, mérlegelni kell, hogy nem célszerűbb-e körgát helyett az egész terület feltöltése. A körgátakat lokalizációs gátaknak is szokták nevezni. A jeges árvizek levonulásakor zajló vagy szilárd jég borítja a folyókat.A vízállások és a vízhozamok közötti ősz szefüggés ekkor megváltozik, a jégmentes időszak megfigyelései alapján levezetett összefüggések ilyenkor nem használhatók, mert a szabad felszínű vízmozgás helyett, a jégtakaró miatt csőszerű keresztmetszet alakul ki és megváltoz nak a vízáramlás súrlódási viszonyai. A jeges árvizek elleni gátak magasságára tehát még valószínűségi számítások alapján is nehéz támpontot kapni. A védelem főfeladata így a jégdugók és jégtorlaszok keletkezésének megakadályozása. Ez helyes folyószabályozással érhető el; megszüntetjük a 84
