Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)

4. Árvízmentesítés és árvízvédekezés

széles lapos folyószakaszokat, a hirtelen éles kanyarokat és a szigetek mellékágainak elzárásával egységes, jól beágyazott medret alakítunk ki. A jeges árvizek megelőzésének másik kiegészítő módja a jég beállásának megakadályozása. E célra jégtörő hajókat és robbantást vehetünk igénybe .

4.2. Árvédelmi gátak

Az ármentesítés leggyakoribb módja, hogy a folyó árterén, a középvízi medertől távolabb, általában mindkét oldalon árvédelmi gátakat építünk (4-2. ábra). Az elöntéstől így megvédett árterület-részeket öblözetnek nevezzük.

• I

4-2. ábra

Ármentesítés gátak építésével

Az ártér gátak közötti része jobb- és. baloldali hullámtérből és főmederből áll. A begátolás miatt csökken az árvízszinthez tartozó vízszélesség és növekszik a gátak közötti vízszint. Minél közelebb tesszük tehát egymáshoz az árvédelmi gátakat, annál magasabb gátra van szükség, de annál nagyobb lesz az árvíztől visszahódított ártér területe is. A tervezés két alapvető kérdése a gátak helyszínrajzi és magassági elrendezése, különös tekintettel az árvédelmi biztonságra és a gazdaságosságra.

85