Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
4. Árvízmentesítés és árvízvédekezés
és 1956. évi dunai árvíz sok gátszakadást okozott, az 1965* évit pedig csak hatalmas és költséges védelmi munkával sikerült a gátak között tartani. A Tiszán is rendkívüli, minden eddigit meghaladó árvíz vonult le 1970. május-júniusban, a Keleti Kárpátokra hullott rendkívüli csapadék hatására, a legsúlyosabb elöntést a Szamosközben okozva. E tapasztalatok alapján szükségessé vált a védelmi művek és környezetük felülvizsgálata komplex hidrológiai, hidraulikai, talajmechanikai és közgazdasági szemlélet alapján. Napjaink legfőbb árvízmentesítési feladata az, hogy ennek megfelelően fokozzuk a gátak biztonságát és az árvízvédelmi szervezet működésének hatékonyságát. 4.1. Az árvízmentesítés módszerei Az árvízmentesítés általában a folyó mentén épített árvédelmi gátakkal (töltésekkel) történik, azt külön fejezetben ismertetjük. Vannak azonban ezt kiegészítő egyéb megoldások is, amelyek az árvízi hozam csökkentését szolgál- j ák. A vízgyűjtőterület rendezésekor megfelelő műszaki beavatkozással megváltoztatjuk a vízgyűjtő lefolyási viszonyait, vagyis csökkentjük a lefolyási tényezőt. Azok a beavatkozások, amelyek csökkentik a vízgyűjtőterületekenj az eróziót, egyúttal csökkentik a vizek levonulásának sebességét, növelik a talajba szivárgó hányadot, és elősegítik a növényzet növekedését, tehát a vízfelvételt. Ilyen módszerek az erdősítés, a rétegvonal irányú szántás, sáncolás, árkolás stb. Ezek elsődleges célja a mezőgazdasági vízhasznosítás, így kizárólag árvédelmi okokból a magas költségek miatt ritkán alkalmazzák. Az árvízhozam csökkentésének hatásos és gazdaságosabb módszere, de nálunk csak.a kisebb vízfolyásoknál alkalmazható a tározás. Ilyen tározókat hegy- és dombvidéken létesíthetünk, a keskenyebb, mélyebb völgyeket keresztgátakkal zárva el. A síkvidéki tározásnál töltések között mesterséges tavat létesítünk. Árvízszint csökkentő hatása annál nagyobb, minél közelebb van a folyóhoz és minél nagyobb a tározó területe. Ma a síkvidéki tározókat többcélú hasznosítással építik ki: célja részben az árvízszint csökkentése, részben a tározott víz felhasználása öntözésre, ipari vagy tógazdasági célra. Nagyobb folyókban pl. a Dunán és a Tiszán a többcélú vízhasznosítás érdekében a vízlépcsőkkel létesített meder- tározás ugyan jelentékenyen módosítja a kisebb vízállások tartósságát, de a nagyobb árvizekre nincs számottevő hatása. 83
