Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
3. Sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés
3. SÍK-, DOMB- ÉS HEGYVIDÉKI VÍZRENDEZÉS Ebben a fejezetben együtt tárgyaljuk a belvízrendezési témakört a vízmosások és kisvízfolyások (patakok) rendezési illetve szabályozási témakörével, mert a domborzati viszonyok különbözősége ellenére a munkálatok és műtárgy-méretek hasonlósága miatt ez indokolt. 3.1. Síkvidéki vízrendezés A felszíni vízrendezés feladata elsősorban a síkvidéki vízgyűjtőterületeken, másodsorban a domb- és hegyvidéki vízgyűjtőterületek közel sík részöblözeteiben, tehát olyan kis esésű területeken jelentkezik, ahol a vízsebesség kicsi, így annak elvezetése nehézségekbe ütközik. A talaj felszínén (mélyedésekben) visszamaradt víz (belvíz) következtében vízkárok léphetnek fel, melyek vagi'- azonnal jelentkeznek, vagy éveken, ill. évtizedeken keresztül éreztetik hatásukat. Az azonnali károk a növényeknek a felszíni víz, a magas talajvíz, a pórusok kedvezőtlen levegő-víz aránya miatti gyenge fejlődése következtében lépnek fel. A későbbi károk a talaj romlása következtében jelentkeznek. A fölös víz a talajból a talajélet számára fontos levegőt kiszorítja a ezáltal a talajban végbemenő átalakulásokat káros irányba tereli, lerontja a talaj hőháztartását, megszünteti a talaj kedvező szerkezetét, végeredményként a talajt elvizenyősí- ti. A vízjárta, ill. elvizenyősödött területek így egyaránt alkalmatlanná válnak mezőgazdasági művelésre, települések, ipartelepek, sportpályák, repülőterek, közlekedési hálózatok stb. létesítésére. A belvízkárt a szélsőségesen nagy mennyiségű és intenzitású esőzés és alvadás idézi elő a következő esetekben: a) a mesterséges és természetes vízszállító elemek, csatornák, kisebb vízfolyások, kis vízszállító képességűek (feliszapolódtak, függő meűrűek, elfajultak, benőttek stb.), b) a befogadó vízfolyás vízszíne magas, c) a talaj igen kötött, vagy túlságosan laza, sekély termőrétegű, szerkezete rossz- stb. d) a talaj felszíne rosszul művelt, e) a felszínen és a felszín alatt nem lehet elég vizet kártétel nélkül visszatartani, tározni.
