Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
3. Sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés
A felhozott esetekből különösen ki kell emelnünk a tala- jok rossz felszíni, vagy felszín alatti adottságainak kedvezőtlen szerepét, mert a káros vizek keletkezésének elsőrendű oka, a talaj rossz vízgazdálkodása. A felszíni víz az esőzések és a hőolvadások vizéből közvetlenül és közvetve származik. A csapadékból közvetve származó felszíni víz.talajvízből, forrásvízből és vízfolyások árvizéből adódhat. A csapadék hatása kétféle lehet. Egyrészt a szélsőséges mennyiségű vagy intenzitású csapadék közvetlenül eredményezi a felszíni vizet, másrészt a nagy mennyiségű csapadék átnedvesítve a talajt, mintegy előkészíti a felszíni víz keletkezéséhez a vízgyűjtőterület felszínét, egy később jelentkező csapadék számára. A károk megelőzéséhez, ill. csökkentéséhez szükséges mérnöki munkák az alábbiak szerint végzendők el. 3.11. Előmunkálatok Az előmunkálatok során a következő műveleteket kell elvégezni : a) a. földrajzi, geodéziai, vízrajzi, talajtani stb. felvételek elkészítése,•a tervezéshez szükséges adatok gyűjtése és rendezése, b) a vízkárok okainak felülvizsgálata. A felvételezés, adatgyűjtés és rendezés után a korszerű vízrendezéshez a következő munkákat végezzük el: megállapítjuk a vízgyűjtőterület, valamint annak földrajzi, geodéziai, vízrajzi, talajtani, talajmechanikai, valamint meteorológiai és végül a vízgazdálkodási és mezőgazdasági jel lemzőit. A földrajzi, geodéziai, vízrajzi és talajtani jellem- zőkről különösképpen fontos a 0,25~o,50 (esetleg l,o) m-es szintvonalakkal ellátott és a terv céljainak legjobban megfelelő méretarányú (1:10 000, 1:25 000, 1:50 000) térkép elkészítése, a természetes vízrendezésnek és csatornarendszereknek, valamint a tározási lehetőségeknek a leírása, a részletes talajtani térkép összeállítása és végül az össze- gyülekezési időszak helyszíni észlelések útján való megállapítása. A helyszíni vízkárok okait a vízelvezető hálózatnak és tározó rendszernek, továbbá a csapadéktörvényeknek megismerése útján állapítjuk meg. A vízgyűjtőterületeket tulajdonságaik és az ezeknek megfelelően kialakuló vízmozgások szerint osztályozhatjuk. A különböző osztályokba sorolt vízgyűjtőterületeknél ui. eltérőek a vízrendezési feladatok, így eltérőek a megoldások is. 34
