Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
2. Vízkészlet-gazdálkodás
2. VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS A vízzel összefüggő természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek sokoldalú kölcsönhatásban vannak egymással. A vízgazdálkodás kiinduló alapját a természetes vízviszonyok, a természetes vízkészletek jelentik. Minden vízgazdálkodási tevékenység kiinduló feltétele a vízgazdálkodás hidrológiai alapjainak, a természetes vízháztartásnak, a víz megjelenési formáinak és mozgástörvényeinek ismerete. Ez teszi lehetővé a vízkészlet-gazdálkodás alapanyagának, a vízkészletnek, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, időbeli és térbeli eloszlásának megismerését. A vízkészlet-gazdálkodás lényege a természetes és a felhasználható készletek térben és időben megoszló mennyiségének és minőségének feltárása, számbavétele, a társadalom igényeivel való egybevetése és elosztása. A vízkészletgazdálkodás tehát egyfelől a természetes vízháztartás, a hidrológiai viszonyok feltárásán, nyilvántartásán, másfelől a tényezőknek, mint készletforrásoknak a szükségletekkel való szembeállításán alapul. Arra törekszik, hogy létrehozza a készletek és a szükségletek közötti egyensúlyt olyan módon, hogy a társadalmilag elismert növekvő szükségletek minél teljesebben és minél jobb műszaki-gazdasági hatásfok- kal legyenek kielégíthetők. A szükségletek (igények) és a készletek egybevetése, közöttük az egyensúly létrehozása szempontjából alapvető fontosságú művelet a vízmérleg készítése. A rendelkezésre álló vízkészlet tényleges felhasznál-- hatóságát azonban nemcsak a készlet mennyisége, hanem minősége és a vízigények „minőségi követelményei is meghatározzák. Ebből következik a vízkészlet-gazdálkodás mennyiségi és minőségi oldalának elválaszthatatlan kapcsolata, a víz minőségének szabályozása és védelme. A vízmérleg nyújtotta információk alapján a rendelkezésre álló műszaki megoldások, gazdasági feltételek és adminisztratív eszközök felhasználásával nyílik lehetőség az operatív vízkészlet-gazdálkodásra, azokra az intézkedésekre, amelyek módot adnak a vízmérleg kiegyensúlyozására. A víztározás fő célja a természetes vízkészlet és. a vízszükséglet időbeli ingadozásai közötti eltérés kiegyenlítése vagy csökkentése. Ezért mint a korszerű vízkészletgazdálkodás hatékony eszköze, a felszíni és felszín alatti víztározás lehetőségeinek és módjának, gazdaságossági feltételeinek vizsgálata nagyon fontos tényező. 19
