Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
2. Vízkészlet-gazdálkodás
Mint általában az objektív valóság tárgyai és jelenségei, a vízgazdálkodás folyamatai és létesítményei is köl- csönhatásban vannak egymással és környezetükkel. Működésük csak e kölcsönhatások figyelembevételével ismerhető meg és szabályozható. Ez a felismerés vezetett a rendszerelmélet vízgazdálkodási alkalmazásához. A vízgazdálkodási rendszerek viselkedését e rendszerekkel főbb vonásaikban megegyező matematikai modellek segítségével vizsgálhatjuk. A vízkés'zlét-gazdálkodás gyakorlatában, a hatékony változatok meghatározásában hasznos segítséget nyújt a matematikai modellvizsgálatok alkalmazása. Ebben a fejezetben nem a teljességre, hanem inkább az alapvető összefüggések felvázolására, a vízkészlet-gazdálkodás szempontjából legfontosabb támpontok megismertetésére törekedtünk különös tekintettel a magyar vízgazdálkodás sa- j átosságaira. 2.1. Vízgazdálkodás és hidrológia A vízgazdálkodás - lényegét tekintve - a természet víz- háztartásának a társadalom szükségleteivel való összehangolását elősegítő tevékenység, amelynek célja a társadalom víz iránti igénye és a. természetes hidrológiai adottságok közötti eltérés kiegyenlítése. A hidrológia viszont a természe- tes vízviszonyok megismerésének tudománya.. A két tudomány- terület kapcsolata rendkívül sokrétű. Minden vízgazdálkodási ágazatnak (árvízvédelem, folyószabályozás, vízrendezés, öntözés, vízellátás stb.) sajátos igényei jelentkeznek a hidrológiai észleléssel, adatgyűjtéssel, nyilvántartással, a hidrológiai jelenségek jellemzőinek megismerésével és leírásával kapcsolatban. Ezeknél tágabb körű igényeket támaszt a vízkészlet-gazdálkodás a hidrológia iránt. 2.11. A vízkészlet-gazdálkodási szakágazatok hidrológiai alapjai A rendszeres hidrológiai adatgyűjtés általában az ár- vízvédelem, a folyószabályozás, vagy más vízgazdálkodási ágazat igényei nyomán indult meg. Az ágazati célokat szolgáló adatgyűjtés kereteit és tartalmát közvetlenül a konkrét gyakorlati feladatok szabják.meg. Kezdetben többnyire csak egyes létesítmények tervezéséhez, vagy üzeméhez szolgáltak támpontul, de a későbbiekben - az ágazat fejlődéséhez igazodóan - regionális, vagy országos hálózattá fejlődtek és az ágazati célokat 20
