Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)

2. Vízkészlet-gazdálkodás

Mint általában az objektív valóság tárgyai és jelen­ségei, a vízgazdálkodás folyamatai és létesítményei is köl- csönhatásban vannak egymással és környezetükkel. Működésük csak e kölcsönhatások figyelembevételével is­merhető meg és szabályozható. Ez a felismerés vezetett a rendszerelmélet vízgazdálkodási alkalmazásához. A vízgazdálkodási rendszerek viselkedését e rendszerek­kel főbb vonásaikban megegyező matematikai modellek segít­ségével vizsgálhatjuk. A vízkés'zlét-gazdálkodás gyakorla­tában, a hatékony változatok meghatározásában hasznos segít­séget nyújt a matematikai modellvizsgálatok alkalmazása. Ebben a fejezetben nem a teljességre, hanem inkább az alapvető összefüggések felvázolására, a vízkészlet-gazdál­kodás szempontjából legfontosabb támpontok megismertetésére törekedtünk különös tekintettel a magyar vízgazdálkodás sa- j átosságaira. 2.1. Vízgazdálkodás és hidrológia A vízgazdálkodás - lényegét tekintve - a természet víz- háztartásának a társadalom szükségleteivel való összehango­lását elősegítő tevékenység, amelynek célja a társadalom víz iránti igénye és a. természetes hidrológiai adottságok közöt­ti eltérés kiegyenlítése. A hidrológia viszont a természe- tes vízviszonyok megismerésének tudománya.. A két tudomány- terület kapcsolata rendkívül sokrétű. Minden vízgazdálkodási ágazatnak (árvízvédelem, folyó­szabályozás, vízrendezés, öntözés, vízellátás stb.) sajátos igényei jelentkeznek a hidrológiai észleléssel, adatgyűjtés­sel, nyilvántartással, a hidrológiai jelenségek jellemzőinek megismerésével és leírásával kapcsolatban. Ezeknél tágabb körű igényeket támaszt a vízkészlet-gazdálkodás a hidroló­gia iránt. 2.11. A vízkészlet-gazdálkodási szakágazatok hidrológiai alapjai A rendszeres hidrológiai adatgyűjtés általában az ár- vízvédelem, a folyószabályozás, vagy más vízgazdálkodási ágazat igényei nyomán indult meg. Az ágazati célokat szolgáló adatgyűjtés kereteit és tartalmát közvetlenül a konkrét gyakorlati feladatok szab­ják.meg. Kezdetben többnyire csak egyes létesítmények ter­vezéséhez, vagy üzeméhez szolgáltak támpontul, de a későb­biekben - az ágazat fejlődéséhez igazodóan - regionális, vagy országos hálózattá fejlődtek és az ágazati célokat 20

Next

/
Thumbnails
Contents