Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árvízkapu
A Felső-Tisza árvízi szabályozása után, az ármentesítő töltések megépítése miatt egyre nehezebben lehetett elvezetni a Nyírség északi buckáiról lefolyó „nyírvizeket”, s mind magasabbra emelkedett a rétközi medence talajvizének szintje. Az elvizesedett térség kárvallott földbirtokosai minden követ megmozgattak, hogy rendeződjék a vízügyi helyzet; közbenjárásukra az 1860-as években a kormányzat is foglalkozott a térség panaszaival. Később, az 1879-ben megalakult Nyírvíz-Szabályozó Társulat elkészítette a Nyírség vízszabályozási tervét; ebben egy 45 km hosszú főgyűjtő-csatorna megépítése is szerepelt, amely a kisebb vízlevezető csatornák vizeit befogadva torkollik a Tiszába. A mai Lónyay-főcsatorna immár a Felsőszabolcsi-Tiszai Armentesítő Társulat beruházásaként készült el 1879—1882 között, majd utóbb a hozzá tartozó — az egykori patakmedreket felhasználó — hat főfolyás is, melyeknek együttes hossza 750 kilométer volt. A vizeket összegyűjtő belvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése azonban egészen 1939-ig elhúzódott. A rendszer működtetésével el lehetett vezetni a Rétköz és a Nyírség 2 087 km2-es területének káros belvizeit a legfőbb befogadóba, a Tiszába. A főcsatorna vízgyűjtőjén 42 jelentősebb település található, köztük a térség legnagyobb városa, a mintegy 170 ezer lakosú Nyíregyháza. Tovább növeli a főcsatorna jelentőségét, hogy vízgyűjtő területén a felszín alatti rétegekből felbukkanó vizek mellett az olvadékvizeket, a belvizeket, valamint az itteni települések különböző mértékben tisztított szennyvizeit is elvezeti. A Tiszán levonuló legutóbbi árvizek többször próbára tették a Lónyay-főcsatorna árvízvédelmi vonalait. Az utóbbi években 2000 áprilisában alakult ki a legveszélyesebb helyzet, amikor a Tiszának a főcsatornába való visszaduz- zasztása közel 100 kilométeres hosszúságban veszélyeztette a településeket. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében 2005-2008 között torkolati árvízkapu épült. A Lónyay-főcsatorna Lónyay Menyhért gróf (Nagylónya, 1822 — Budapest, 1884) nagybirtokos politikus, a felső-tiszai ármentesítő társulati mozgalom kiemelkedő alakja, a kiegyezés utáni Andrássy- kormány pénzügyminisztere, majd 1871—1872 között miniszterelnök, 1878-tól haláláig a Tiszavölgyi Társulat elnöke. Érdemeiért a király 1871-ben grófi rangra emelte, s ugyanebben az évben elnökévé választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Emlékét a róla elnevezett, a Rétköz és a Nyírség belvizeit elvezető Lónyay-főcsatorna őrzi, mely Gávaven- csellőnél ömlik a Tiszába. Árvízkapu a Lónyay-főcsatornán A Tisza árvizeinek a Lónyay-főcsatorna öblözeté- ből való kizárására Gávavencsellő község külterületén, a főcsatorna bal parti töltésének 1+840 tkm szelvényében kétnyílású vasbeton műtárgy épült. A főelzárások az árvízvédelmi előírásoknak megfelelő, nyílásonként beépített acélszerkezetű szegmens elzáróberendezések, gépi mozgatással. Az ideiglenes elzárások autódaruval mozgatható acél- szerkezetű betétgerendák. A műtárgyhoz kapcsolódva épült egy 3,0 m3/s kapacitású belvízátemelő és egy 1,0 mVs kapacitású ökológiai célú vízpótló szivattyútelep, helyi és távműködtetési lehetőséggel. Az árvízkapura szivattyú provizóriumokat is lehet telepíteni. A befogadó folyón levonuló árhullámok vissza- duzzasztásának megakadályozása céljából a töltése- zett folyók mellékvízfolyásának torkolatába épített záró műtárgy. Magyarország három legnagyobb ilyen létesítménye a Sió-csatorna dunai torkolatánál lévő műtárgy, amelyet 1974-ben helyeztek üzembe, valamint a Hortobágy—Berettyó 1941-ben átadott árvízkapuja a főcsatorna Hármas-Körösbe való betorkollásánál, Mezőtúrnál. 2008-ban készült el a Lónyay-főcsatorna árvízkapuja, amelynek rendeltetése, hogy kizárja a főcsatornából a tiszai árvizek visszaduzzasztását. Az árvízkapu üzemeltetési tapasztalatai A torkolati műtárgy' működtetéssel kapcsolatban a 2007 júliusában történt beüzemelés óta számos tapasztalat gyűlt össze, de sajnos kevés még az ismeret arról, milyen hatásai lehetnek a műtárgy zárásának a teljes Lónyay-belvízrend- szerre. A jövő vizsgálatainak éppen ezért nemcsak a torkolati műtárgynak és szűkebb környezetének elemzésére kell vonatkozniuk, hanem nagyobb, rendszer-szintű léptékben kell megfogalmazni a feladatokat. A vízvisszatartási, vízpódási lehetőségeket oly' módon kell kihasználni — meghallgatva az érintetteket —, hogy a térség lakosságának, a gazdálkodóknak, a turizmussal foglalkozóknak előnyt jelentsen, s így hozzájáruljon a főcsatorna menti települések gazdasági fejlődéséhez. A vízügyi ágazat és a térség közös érdeke a vízmennyiség biztosítása mellett a jó vízminőség garantálást fenntartása is. Árvízkapu A Lónyay-főcsatorna árvízkapuja
