Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árvízkapu
Március 30-31. Március 30., szombat Március 30-31-én és április 2-án két egymást követő mediterrán ciklon vonult át a Kárpát-medence felett, kiadós csapadékot okozva. 8:00 A FETIVIZIG a Kraszna 07.12. és 07.13, majd 15 órától a Tisza 07.10. és 07.11. árvízvédelmi szakaszaira I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. 11:00 A csapadék és a hóolvadás hatására intenzív áradások indultak meg a DDVIZIG dombvidéki területein. A DDVIZIG ezeknek a vízgyűjtőknek a kisvízfolyásaira helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el. A délutáni órákban a Rábán Szentgotthárdnál intenzív áradás kezdődött. A FETIVIZIG a 07.11. Szamos-Kraszna-közi belvízvédelmi szakaszon II. fokúra emelte a belvízvédelmi készültség szintjét. 18:00 Árhullám indult el a Fekete-Körösön, a KÖVIZIG a 12.04. és 12.05. árvízvédelmi szakaszaira I. fokú készültséget rendelt el. Árhullám alakult ki az Ipolyon és a Zagyva KDWIZIG-hez tartozó felső szakaszán. Március végén, április elején a Tisza Tiszabecsnél közel 4,0 m-t, a Túr Garbóknál közel 3,0 m-t, a Lónyay-főcsatorna Kótajnál közel 1,5 m-t és a Kraszna Ágerdőmajornál közel 1,0 m-t áradt. A következő napokban a FETIVIZIG 17 védelmi szakaszából 12 védelmi szakaszon került sor árvízvédelmi készültség elrendelésére. Március 31., vasárnap 06:00 A NYUDUVUZIG a 06.04. Mura, Letenye árvízvédelmi szakaszra I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. 06:00 A lehullott nagyobb csapadékmennyiség, és a területen található hó olvadása miatt a Jáki-Sorok patakon jelentős vízszintemelkedés következett be. A patak Ják község kül- és belterületén egyaránt kilépett a medréből. A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el és tartott fenn április 2-án 18 óráig. Március 30-31-én és április 2-án két egymást követő mediterrán ciklon vonult át a Kárpát-medence felett, kiadós csapadékot okozva. A két ciklonhoz köthető három nap csapadékösszege folyóink vízgyűjtőjén és a hazai területeken is jelentős volt, az enyhébb levegő hatására nagyrészt eső formájában. A meglévő hó gyors olvadásnak indult. A korábbi csapadékos időszak miatt a talaj már mindenhol teljesen telítetté vált, ezért a lehulló és olvadásból származó vízmennyiség rövid idő alatt jelentős lefolyást eredményezett. Április 2-a után még több alkalommal érintették mediterrán ciklonok a vízgyűjtőket, de 5 mm-t elérő csapadék már nem hullott. Egyre inkább az azori térségben megerősödő, és fölénk is benyúló anticiklon határozta meg időjárásunkat, elmaradtak a korábban előforduló — és mediterrán ciklonokat generáló — markáns hidegbetörések. Helyi vízkárelhárítás a DDVIZIG területén Március végén, április elején az időjárást mediterrán ciklonok határozták meg. Ezek hatására a DDVIZIG területén rövid idő alatt jelentős meny- nyiségű csapadék hullott. 2013. március 29. — április 2. között a csapadékösszeg 42—83 mm közötti volt. A Mecsekben, illetve a Kapos vízgyűjtő területén még jelentős mennyiségű hókészlet volt, melynek elolvadása szintén hozzájárult a vízfolyásokon tapasztalt magas vízállásokhoz és a belvízi elöntések növekedéséhez. A csapadék és az olvadás hatására intenzív áradások indultak meg, különösen a Baranya-csatorna, a Kapos és a Babócsai Rinya vízgyűjtőjén. A DDVIZIG helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el a következő vízfolyásokon: Baranya-csatorna, Bükkösdi vízfolyás; Bükkösdi árapasztó csatorna, Ókor vízfolyás, Keletibozót vízfolyás, Kapos, Babócsai Rinya). A meder- teltség több helyen meghaladta a 75%-ot. A DDVIZIG az önkormányzatok részére védelmi anyagokat biztosított; szükség szerint szivattyúkat telepített, illetve működtetett. Önkormányzati kérésre műszaki segítséget nyújtott a vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez. A kezelésükben lévő vízfolyásokon az uszadék és a lefolyási akadályok eltávolítását folyamatosan végezték. A készültség megszüntetése az egyes vízfolyások apadásával fokozatosan történt. Mediterrán ciklonok HoÖiflíNOil/if'ioilDl/ifNoilli OOT-HC'JfNOrHT—IfNOT-tr-trN T-irHrHrHr-irsifNfsifNrnoOCOcŐ ooooooooooooo Árvízvédelmi készültségben lévő védvonalak hosszának naponkénti alakulása Február 3. dekádjától folyamatosan volt árvízvédelmi készültség töltésezett folyóink védvonalain. Február 23-tól március végéig két hullámban jelentkeztek az árvízvédelmi készültségi feladatok. Március 2-án az egyidejűleg készültségben lévő védvonalak hossza 536 km volt (I. fok: 298 km, II. fok: 67 km, III. fok: 171 km). Ezek az értékek március 8-ig némileg csökkentek (az összes hossz 354km-re). A szeszélyes márciusi időjárás, a csapadékok és a hóolvadás következtében az összes védvonal hossz március 22-én elérte az 1427 km-es készültségi maximumot (1236 km I. fokú, 191 km II. fokú készültségben, III. fokú készültség nem volt), utána lassú csökkenés következett be. Március 29-én még 833 km-en volt készültség, 90%-ban I. és 10%-ban II. fokú. A folyók közepes mederteltség mellett lassan apadtak. Ez a helyzet érdemi védekezési munkát általában nem, csak figyelőszolgálatot igényelt. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1855. évi árvíz minden tekintetben jelentős állomás volt a Tisza-völgyi árvizek és ármentesítések történetében. Rendkívüli méretei a kormányzatot a szabályozás ügyében tettekre kényszerítették. Ezt tekinthetjük a szabályozások előtti utolsó árvíznek, amelyet követően az árvízszintek a töltésezés, ill. hullámtér-csökkentés miatt nagy arányban emelkedtek.
