Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Folyókilométer, folyamkilométer (fkm)
1899. A m. kir. földmívelésügvi minister kiadványa. 24. szám. AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT SZERVEZETE Czél és föladat. 1. §• Az országos vízjelző szolgálat czólja és föladata: az összes érdekelteket, úgymint: a földmivelésügyi m. kir. ministeriumot, az országos vízépítési igazgatóságot, valamint a kir. folyammérnöki hivatalokat az ármentesítő- és vízszabályozó-, vagy vízbasznosító társulatokat, úgyszintén az illető közigazgatási hatóságokat és általában a közönséget lehető gyorsait értesíteni a hazánk jelentékenyebb fogóiban és völgyeiben mutatkozó vízállásokról s légcsapadékokról, valamint az ezekből várható vízállások magasságáról és esetről-esetre a hajózó víz mélységéről. Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ) Az egykori és a mai Magyarország földrajzi helyzete és vízrajzi adottságai egyértelműen meghatározták és természetesen ma is meghatározzák a hidrológia szerepét és fontosságát. Az ország a Duna vízgyűjtőjének és a Kárpát-medencének közepén helyezkedik el. Síkvidéken a környező magas hegyekből lezúduló árvizek elleni védekezés, a száraz időszakokban pedig a kisvízi készletekkel való ésszerű gazdálkodás, a víz ellen és a vízért való küzdelem jellemezte azt a több mint egy évezredet, amelyet a magyarság a Kárpát-medencében ezideig eltöltött. A vízállások rendszeres észlelése a Dunán 1823-ban a pozsonyi és a budai, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércéken indultak meg. A kiegyezés időszakában már 57 helyen folyt rendszeres vízállás-észlelés. Hamarosan megindult a vízállások közlése az érdekeltek számára. A Tiszánál már 1856-ban megkezdődtek, egyelőre csak árvizek idején, de 1886-tól már naponként küldték szét a vízállásokról szóló értesítést. Az idők során egyre szerteágazóbbá váló, több intézmény által végzett vízrajzi tevékenység, az ismétlődő árvizek jelzése és előrejelzése, egyre jobban előtérbe helyezte egy központi szervezet felállításának a szükségességét. Az 1876. február-márciusi dunai jeges árvíz és az 1879. márciusi tiszai árvíz halaszthatatlanná tette az egységes vízrajzi szolgálat kialakítását. Végül Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1007/1886 sz. rendeletével 1886. május 1 -jén a minisztérium szervezetének részeként megkezdte munkáját a Vízrajzi Osztály, amelynek első vezetője a kor egyik vezető szakembere, Péch József lett. A vízrajzi feladatok központosítása tehát szervesen összefüggött a magyarországi pusztító árvizekkel, így természetes volt, hogy az újonnan megalakult Vízrajzi Osztály egyik legfontosabb feladatának tekintette egy árvízi előrejelző szolgálat megszervezését. Ez magába foglalta a meteorológiai és hidrológiai észlelőhálózat optimális kialakítását, egy az előrejelzésekkel kapcsolatos tevékenységet végző szervezet, a Vízjelző Szolgálat létrehozását, illetve az információk közreadása formájának a meghatározását is. A Vízjelző Szolgálat 1892. március 1.-én kezdte meg működését, egyelőre csak a Tisza- völgy vízállásaira vonatkozóan, majd rövidesen Országos Vízjelző Szolgálattá (ÓVSZ) alakult át. Az ÓVSZ szervezetileg az 1929-től létrejött Vízrajzi Intézet keretein belül működött, majd 1952-ben megalakult a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VI- TUKI), amelynek változó formájú keretein belül tevékenykedett az ÓVSZ 60 éven át. 2012-től az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezeti egysége. Folyamkilométer, folyókilométer, csatornakilométer A folyam vagy folyó (csatorna) közép-vonalán a torkolattól — mint kiindulási ponttól - a vízfolyással ellentétes irányban mért távolság. (Rövidítése: fkm, cskm..) A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vizszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III fok 09 01. Tiszafüredtiszakeszi 41,000 Tisza bp. T okaj** 928 2000. IV. 12. 650 750 800 09. 02. Tiszatarjánrakamazi 76,300 Tisza bp. Keleti-fcs. 09. 03. Kálié menti 12,797 Berettyó jp. Kálló jp. Berettyóújfalu 512 1919 V. 3. 300 400 450 09.04. Darvas-pocsaji 55,125 Berettyó jp., Kálló bp., Ér jp. Pocsaj” 542 1974. VII. 25. 400 450 500 09.05. Szeghalom-darvasi 35,187 Sebes-Körös jp., Berettyó bp. Szeghalom 678 1970. VI. 14. 300 400 500 09. 06. Darvas-kismarjai 47,365 Berettyó bp. Pocsaj** 542 1974. VII. 25. 400 450 500 09.07. Érmei léki 13,920 Berettyó jp., Ér bp. 09.08. Szeghalomkörösszakáli 32,265 Sebes-Körös jp. Körösszakái 518 1989. V. 9. 250 350 400 09.09. Bucsa-nádudvari 33,930 Horlobágy- Berettyó bp., Kösely bp. Borz 438 1999. III. 8 250 300 350 Megjegyzés: ** - Készültség elrendelő vízmérce.
