Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Kraszna
Március 17-18 Március 17., vasárnap 10:00 A KÖVIZIG a Fehér-Körösön I. fokú árvíz- védelmi készültséget rendelt el, amelyet március 20- án 2:00-ig tartottak fenn. A Tiszaroffi tározó töltésének tározó felöli előtéren, a 0+000-0+500 km szelvények között a KÖTIVIZIG munkatársai mezőgazdasági gépjármű által okozott kárt tapasztaltak. Feljelentést tettek a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen. A rendőrségi feljelentés hatására a károkozó az előteret teljes mértékben helyreállította. 18:00 Az ÉDUVIZIG a 01.06. Rábca-menti és a 01.09. Rába-felső belvízvédelmi szakaszokon megszüntette a február 27-28-án elrendelt belvízvédelmi készültségeket, amelyek alatt 13 millió m3 vizet emeltek át a befogadókba stabil szivattyútelepek segítségével. 03.10. 03.20. 03.30. 04.09. 04.19. 04.29 A Kraszna árhullámképe Ágerdőmajornál 22:00 A Kraszna 510 cm-es vízállással tetőzött Ágerdőmajornál (I. fok: 470 cm, II. fok: 550 cm). Március 18., hétfő 6:00 A FETIVIZIG a Túr menti két védvonalán a március 11. óta fennálló II. fokú árvízvédelmi készültséget I. fokúra mérsékelte. 11:00 A Fekete-Körös 553 cm-es vízállással tetőzött Remeténél (I. fok: 500 cm, II. fok: 600 cm). Kraszna A Tisza bal oldali mellékfolyója. Erdélyben, a Meszes-hegységben ered, keresztülfolyik a Szilágyságon, Vállajnál lép Magyarországra, Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába. Eredetileg az Ecsedi-láp területén a Szamossal egyesült. Hossza: 193 km, vízgyűjtő területe: 3142km2 (ebből Magyarországon 46 km, illetve 887 km2). A teljes magyarországi szakasza mesterséges meder. A Kraszna szláv eredetű szó. A lengyelben, ukránban is megtalálható a „Krasna” vízfolyásnév, amelynek jelentése „ssfp (vfy folyó)”. Román neve: Crasna, ugyancsak ennek a szláv eredetű szónak az átvétele. A Fekete-Körös árhullámképe Remeténél A folyammérnökségről A hazai vízügyi szakigazgatás első intézményei az 1770-es évek elején szervezett hajózási igazgatóságok voltak, amelyeket a Szávánál, a Kulpá-nál és a Dunánál állítottak fel. Feladatukat elsősorban a rájuk bízott folyószakaszok hajózhatóságának fenntartása jelentette. Különböző szervezeti átalakítások után újabbkori történetük első jelentős állomása már a kiegyezés korába vezet, amikor a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium irányításával a helyi vízrajzi feladatokat végezték és e mellett elsősorban a hajóutak ellenőrzésével, majd ezek mellett a vízszabályozó és ármentesítő társulatok felügyeletével foglalkoztak. Ez utóbbi feladatuk vált egyszerűbbé az 1880-as években a földmívelésügyi tárcán belül megszervezett kultúrmérnöki hivatalok munkájának megerősödésével. Igaz az elkülönült tárcafelügyelet okozott némi gondot, amelyet a folyam- és kultúrmérnökség egységes irányítás alá vonása (Földmívelésügyi Minisztérium — Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal) oldott fel 1889-ben. A folyammérnöki hivatalok gondoskodtak a jóváhagyott mederszabályozási tervek végrehajtásáról, véleményezték vízjogi szempontból a hozzájuk került ügyeket, felügyelték a társulatok árvízvédelmi készültségét stb. Az 1948 nyarán végrehajtott társulati államosítás, valamint a vízügyi irányítási szervezet radikális átalakítása a folyammérnöki hivatalok megszüntetését is jelentette. Az itt dolgozó munkatársak zöme az újonnan kialakított területi szervezetek, a vízgazdálkodási körzetek folyammérnöki ki- rendeltségének alkalmazottja lett. Hullámtér A folyók középvízi medrének partéle és az árvízvédelmi töltés (magaspart) közötti, a nagyvizek zavartalan levonulását biztosító terület. o
