Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árvízvédelmi műtárgyak
Március 14. Március 14., csütörtök A korábbi enyhe tavaszias időjárás után hirtelen fagypont alá csökkent a hőmérséklet az egész országban. A Dunántúlon már hajnalban havazott és viharos szél fújt. Délutánra a hirtelen jött lehűlés, havazás és viharos szél miatt veszélyhelyzet alakult ki Magyarországon. A Dunántúl középső sávjában, valamint az ország északkeleti részében az utak járhatatlanná váltak, sok települést nem lehetett megközelíteni. Akadozott a vasúti közlekedés és az áramszolgáltatás is. Több ezren rekedtek az utakon, köztük voltak, akik 24 órán keresztül ott ragadtak, mert a zord időben ennyi idő múlva jutott el hozzájuk a külső segítség. Több belvizes szivattyútelepen a tartós áramszünet súlyos helyzetet teremtett. 1:00 A Fehér-Körös 272 cm-es vízállással tetőzött Gyulánál (I. fok: 350 cm). 4:00 A Kettős-Körös 521 cm-es vízállással tetőzött Békésnél (I. fok: 550 cm). 8:30 A Tiszán levonuló árhullám miatt a Kiskörei Vízlépcsőnél a duzzasztást megszüntették. 10:00 A DDVIZIG a 05.01. sz. Dráva-menti belvízvédelmi szakaszán I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A térségben 50-55 mm-nyi csapadék hullott. A Dráva magas vízállása miatt a torkolati zsilipet lezárták, a vizek gravitációsan már nem tudtak befolyni a Drávába. A lefolyás biztosítása érdekében szükség volt a Lanka szivattyútelep beüzemelésére. Elkészült a Belügyminisztérium jelentése. A havazás számokban Világgazdaság Online, 2013. április 9. 21:06 A Belügyminisztérium (BM) nyilvánosságra hozta a március 14-én kialakult rendkívüli időjárási helyzet kezelésével kapcsolatos kimutatását. Az MTl-hez eljuttatott táblázat szerint a rendkívüli időjárási helyzetben több mint 14 ezer ember rekedt az utakon, közülük a legtöbben Komá- rom-Esztergom (5386), Fejér (3366) és Győr-Mo- son-Sopron (1772) megyében. A legkisebb fennakadást Csongrád és Nógrád megyében, valamint a fővárosban okozta a márciusi hóhelyzet. Az országszerte kimentett járművek több mint felét, összesen 4488-at Komárom-Esztergom megyében regisztrálták. A BM adatai szerint a hó 146 települést zárt el a külvilágtól, a legtöbbet Győr- Moson-Sopron (46), Fejér (26), Somogy (23) és Veszprém (19) megyében. A lezárt, járhatadan útszakaszok több mint harmada, összesen 100 Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintette. 190 helyen volt forgalomtorlódás, a tűzoltók pedig 1692- szer avatkoztak be. A kimutatás szerint az egyes megyékben és a fővárosban összesen 268 melegedőhelyet nyitottak, azokban csaknem 16 ezer embert helyeztek el. Kiderül az adatokból, hogy az áramszolgáltatási problémák 135 településen több mint 318 ezer fogyasztót érintettek 3-78 órán át, míg a vízszolgáltatás kimaradása 18 település csaknem 90 ezer fogyasztóját sújtotta 3-32 órán keresztül. A Kettős-Körös árhullámképe Békésnél A március 14-15-i hóvihar meteorológiai okai OMSZ: 2013. március 16. A mediterrán ciklon csapadékrendszeréből március 13-án az esti órákban délnyugati irányból zápor jellegű csapadék- sávok alakultak ki, azonban az északnyugatról jövő hidegbetörés hatására 14-én a hajnali órákban a Dunántúlon egyre több felé havazásba fordult az idő. A mediterrán eredetű nedves légtömeg, amely egy „szabályos ciklon” esetén bőséges tavaszi esőt biztosított volna, ezúttal a hideg légtömeggel keveredve intenzív havazást eredményezett, a gyors hűlés miatt meglehetősen nedves hóval. Ez a nedves hó okozta északkeleten a vezeték szakadásokat. Március 14-én szokatlanul kemény téli vihar kezdődött Magyarországon. Az előző nap este megindult csapadék, amely a Dunántúlon hamarosan intenzív havazásba váltott, erősödő északi, majd északnyugati széllel társult, amely a délutáni órákra már viharossá fokozódott. Az egyre többfelé kialakult hóvihar kritikus helyzetet teremtett elsősorban az utakon, széles hóátfúvásokat és alig néhány méteres látástávolságot okozva. Az északkeleti országrészben az intenzív vizes hó megtapadva a vezetékeken sokfelé váltott ki vezetékszakadást, amely hosszan tartó áramkimaradásokkal járt. A rendkívüli időjárási helyzetet egy, a mediterrán térségből fölénk sodródó, és itt gyorsan kimélyülő ciklon hozta létre. A ciklon energiáját abból a jelentős hőmérséklet különbségből merítette, amely az Eszak- Európában fokozatosan felhalmozódott hideg, és az Afrikai eredetű meleg légtömegek között jött létre. A Dunántúlon, ahol a ciklon hátoldala a már hamar kifejtette hatását, jóval kevesebb csapadék hullott, azonban a hófúvások mégis itt voltak a legerősebbek. Ennek oka a szél volt, amelynek a legerősebb lökései a Balaton környékén meghaladta a 30 m/s sebességet. Ehhez hozzájárult, hogy az erős vihar 12-18 órán keresztül fennmaradt és az átlagszél is nagyon magas, 16-18 m/s volt. Ez a ciklon sok tekintetben hasonlított a 2010 tavaszán pusztító két viharra, a Zsófia és Angéla névre keresztelt ciklonokhoz. A legnagyobb problémát a hófúvás okozta. Ez a hó- fúvásos helyzet egyáltalán nem tekinthető tipikusnak a térségünkben. A havazás intenzitásának növekedésével a talajfelszínen kialakult az összefüggő hóréteg és március 14-én délutántól a viharos szélben már gyorsan épülni kezdtek a hótorlaszok. A ciklon mögött bezúdult hideg levegő hatására március 16-án hajnalban a napi hidegrekord is megdőlt.
