Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Vízjáték
Vízjáték, mederteltség A vígjáték egy meghatározott vízmércén az észlelés időpontjáig előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség a pillanatnyi vízállásnak a vízjáték százalékában kifejezett értéke. Árhullám áradó és apadó ága Az árhullámnak a völgyeléstől a tetőzésig tartó szakaszát áradó, a tetőzésétől a völgyelésig tartó szakaszát pedig apadó ágnak nevezik. Felkészülés a belvíz fogadására a KÖTIVIZIG-nél Vásárhelyi Pál „első hajózási mérnök” A Magyar Tudós Társaság árvízvédelmi pályázata Gr. Andrássy György, az Akadémia egyik alapítója az árvízi tragédiát személyesen is megtapasztalta, hiszen a vész napjaiban Pesten tartózkodott, s gr. Széchenyi Istvánnal csónakon járták körbe a vízbe omlott várost. „...A pesti romlás képe előttem van mindég, nem szabadulhatok tőlle (...) nézeteim ...fiőczélja a Kormány és az Ország figyelmét ezen köz szerencsétlenségre nézye, mennyire tőlem telhetik, élénkíteni. ” A főváros és a tudomány sorsát szívén viselő fiatal arisztokrata az árvíz után olyat kívánt tenni, amivel igazán segíthet is és a Magyar Tudós Társaság ügyét is szolgálhatja. így került sor arra, hogy az akadémián keresztül, jutalomkérdést" tett fel: miként lehetne megvédeni a fővárost a jövőben pusztító árvizektől. A pályázatra összesen hat pályamű érkezett be, majd a beadási határidőn túl még egy. A dolgozatok egyike sem adott használható, de még megfontolásra ajánlható megoldást sem az árvízveszedelem ellen, a „legrégebbi idők óta”ti várost sújtó árvizek történeti adataira vonatkozó pályakérdést pedig meg sem válaszolták. A pályázók mindegyike az alapadatok hiányára hivatkozott, de ezzel együtt is igen fura megoldásokat ajánlottak: volt, aki Pest városát a gödöllői dombokra telepítette volna ki, más pedig azt ajánlotta, hogy a jövőben a Gellért-hegyről ágyúkkal lőjék szét a jégtorlaszokat. Mivel a felkért bírálók (Gömör és Pest vármegye, Pest és Buda városa, valamint az Akadémia három-három tagja) szerint a pályamunkák „egyike sem emelkedik a középszerűség főiébe”, a jutalomkérdés díjait nem adták ki (a szerzők jelképes jutalmat kaptak). Helyette az Akadémia két bírálója, Gáty István és Győry Sándor különvéleményt adott egy-egy tanulmányban a kérdésről. A harmadik „tudós társaságbeli’’bíráló, Vásárhelyi Pál rendes tag hivatali tiszténél fogva ezt nem tehette meg. A pest-budai állóhíd és a jeges árvizek A Hídegylet 1832. évi megalakulása után Széchenyi barátjával, Andrássy Györggyel Angliába utazott, hogy az építendő Lánchíd műszaki paramétereiről tájékozódjon. Útjukra magukkal vitték az akkorra már elkészült vízrajzi térképeket és megfigyeléseket. A jövendő hídtervezőhöz, Tierney Clarkhoz intézett kérdéseik között is fontos helyet foglaltak el az alábbiak: "Váljon nem okozpának-e az oszlopok jégtoriatokat, mellyek a vizet fenntartván a két várost áradási veszélybe hozhatnák? (...) Nem volna-e múlhatatlanul szükséges, hogy valami praktikus s előkelő mechanikus ...a jégtoriatok s vízáradásoknak szemlélése végett legalább egy telet Budapesten töltsön?" Vásárhelyi Pál, a kor talán legnevesebb magyar vízmérnöke éppen a nagy árvíz napjaiban kezdte meg cikksorozatát az építendő állóhíd mellett érvelve az Athenaeum-ban. Legfontosabb célja volt eloszlatni a félelmet, hogy a híd- pillérek jégtorlódást okozhatnak. Ezért elemezte a fővárosi Duna-szakasz mederviszonyait, a jégtorlódás-veszélyes helyeket, s felhívta a figyelmet a városok vezetőinek a szabályozás ügyében folytatott addigi felelőtlen magatartásra. "Szerencse, hogy a siralmas emlékű vítfitfin napjaiban a lenni készült Budapesti állandó híd még nem állott. A nép talán demolirozta volna vakságában... így is lesz dolga Gr. Széchenyinek a gondolkozni restellők. tömegét lenyugtatni..." - írta Kossuth a Társalkodóban 1838 májusában, majd hozzátette: "Hídnak azonban lenni kell, múlhatatlanul kell." Széchenyi is aggódott a híd sorsáért az árvíz után: "...nem igen bánom, hogy ez alkalommal a Budapesti álló hídnak oszlopa, vagy kg kisebbje nem állott a Duna medrében még - mert az érintettek serege Inzony csak annak tulajdonítja az egész veszélyt..." - kesergett. * * * Gáty és Győry szakvéleményükben feltárták a katasztrófa kiváltó okait, s megjelölték a megoldást is. Kemény szemrehányásokkal illették ugyanakkor Pest városát az árvízkor mutatott közönyéért és tehetetlenségéért
