Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Zala
Március 2-3 Március 2., szombat 6:00 A Zala 326 cm-es vízállással tetőzött Zalaapátinál (III. fok: 330 cm). A Zala árhullámképe Zalaapátinál 8:00 A NYUDUVIZIG a Mura 06.04. letenyei ár- vízvédelmi szakaszán az I. fokú árvízvédelmi készültséget megszüntette. A Zalán érkező árhullám gyorsabb levezetése érdekében megkezdték a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) I. ütem terelőtöltésének 0+900- 0+950 tkm szelvényében levő árapasztót ideiglenes átalakítását, bővítését az átvezethető vízhozam növelése érdekében. 14:00 A Rába 502 cm-es vízállással tetőzött Árpásnál (III. fok: 480 cm, LNV: 586 cm). 18:00 A KÖTIVIZIG a felső-zagyvai 10.11. Szászberek-jászberényi védelmi szakaszon az I. fokú árvízvédelmi készültséget megszüntette. 18:45 Az OMIT engedélyezte a NYUDUVIZIG területén az árvíz okozta rongálódások helyreállítási igényeit. Március 3., vasárnap 18:00 A javuló árvízi helyzetre tekintettel az OMIT befejezte működését. A továbbiakban a védekezési feladatok országos koordinálását az OVF-nél a Központi Ügyelet látja el. KBVR árapasztó ideiglenes bővítése A beavatkozás szükségességét indokolja, hogy a tározó keleti és nyugati vízszintje között, a töltés két oldalán, közel 50 cm vízszint különbség alakult ki. így a 4T leeresztő műtárgy kapacitását nem tudják kihasználni az árvízi levezetés céljára, mivel a rávezethető vízmennyiség csak kb. 40 %-a a za- laapáti szelvénybe érkező vízhozamnak. Amennyiben nem mélyítik és bővítik a bukót, a vízszint eléri a terelőtöltések koronaszintjét, átbukik rajta és tovább rongálja a töltések és a járófelület állagát. A beavatkozási (bontási és helyreállítási) munkák becsült költsége bruttó 1,5 millió Ft. A KBVR mélyített és bővített bukója A Rába árhullámképe Árpásnál Zala A Nyugat-magyarországi peremvidék folyója. Az Őrségben, a magyar-szlovén határ közelében ered. ÉK-i irányban, teraszos völgyben folyik. A Kis-Balatonnál éri el a Balaton medencéjét, torkolata Fenékpuszta közelében van. Fiossza: 126 km, vízgyűjtő területe: 2 600 km2. Nevének első hazai írásos említése 1141- ből származik. A folyó neve a szlovén nyelvemléknek tekinthető Sala átvétele, amely preszláv ősiségű, és tövében a sál („patak, folyóvíz áramláZy) rejlik. A mai szlovén Zala vissza- kölcsönzés a magyarból. Mintaprojekt lehet a közös ukrán-magyar árvízi fejlesztés Kelet-Magyarország 2013. március 1. A FETIVIZIG székházában igen lényeges, a Felső- Tisza vízgyűjtőjén stratégiai fontosságú magyar-ukrán árvízvédelmi együttműködési megállapodásról, illetve annak előkészítéséről tájékoztatta a sajtó képviselőit Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa, Volodimir Csipák a Magyar-Ukrán Határvízi Bizottság kormánymeghatalmazott-he- lyettese és Bodnár Gáspár; a FETIVIZIG igazgatója. A Duna Régió Stratégia kiemelt területe az országhatárokon átívelő közös védekezés az árvizek ellen. A stratégia 14 országot érint, mely összhangban van az új Vásárhelyi-tervvel, s mintegy 91 millió eu- rót tartalmaz a Duna-völgy árvízvédelmi program. A Felső-Tisza vidék Európa és a Duna régió árvizeknek egyik legjobban kitett területe, ahol az elmúlt 15 év eseményei visszaigazolták, hogy az év bármely szakában kialakulhat árvíz. Az elöntések akár négy országot is érinthetnek, a megelőzés és védekezés tehát közös érdek. Az ukrán-magyar vízgazdálkodási együttműködés egyik kiemelt célkitűzése egy közös árvízvédelmi koncepció létrehozása. Ezt indokolja, hogy az elmúlt évek jelentős árvízvédelmi fejlesztései ellenére sem csökkent kellően a térségben az árvízi veszélyeztetettség, és hatékony megoldást csak a határon túli vízgyűjtőre kiterjedő nemzetközi együttműködés keretében lehet elérni.Magyar oldalon már épül a Szamos-Kraszna-közi árvíztározó, ukrán oldalon pedig négy hegyvidéki és négy síkvidéki árapasztó tározót terveznek, amelyek együttesen 100 millió m3 árvizet tarthatnak majd vissza.
