Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Töltéskorona-domborítás
Június 17 Június 17., hétfő 8:00 Ülést tartott az OMIT. 660,4 km hosszú töltésen volt árvízvédelmi készültség Magyarországon. Védekezési tevékenység már csak a Baja-déli országhatár közötti szakaszon folyt, aminek keretében a már korábban kiépített létesítményeknél figyelő szolgálatot láttak el. Baján megkezdődött az ideiglenes védelmi létesítmények bontása. Az árvízi tapasztalatok alapján az OMIT utasítást adott a vízügyi igazgatóságoknak a mértékadó árvízszint (MASZ)+2,0 m-nél alacsonyabb magaspartok felderítésére és felmérésére. Megkezdődött az árvízi károk felmérése, különös tekintettel a fejlesztési projektek által érintett töltés- szakaszokra. A belvízzel és fakadó vízzel elöntött terület nagysága 14100 ha, ebből 4200 ha vetés-szántó volt. A Magyar Honvédség árvízi védekezésbe bevont erői visszetértek eredeti helyőrségükbe. 16:00 A belvízvédelmi tevékenységek és intézkedések, továbbá a kedvező időjárás hatására a csatornákban a vízszintek a mértékadó szint alá csökkentek, az elöntött területek nagysága mérséklődött, ezért a FETIVIZIG két belvízvédelmi szakaszán a készültséget megszüntette. Hullámtéri üdülőterület Baja térségében Az OMIT Sajtóiroda tevékenysége Az árvízi időszak kiemelt sajtóesemény. Nagy szükségvan arra, hogy a sajtó munkatársai folyamatos és szakmai alapokon nyugvó tájékoztatást kapjanak. Az árvíz idején a tájékoztatást az OVF két, és a Belügyminisztérium (BM) sajtóosztályának egy kirendelt munkatársa végezte június 4-től július 25-ig. Június 4-14 között a sajtó részéről napi 30-40 megkeresés volt a Sajtóirodánál az árvízzel kapcsolatban. Négy óránként küldtek közleményeket a sajtónak - hajnali 4 órakor az elsőt, az utolsót pedig éjfélkor. A vízügyi honlap ( www.vizugy.hu ) állandóan frissült, folyamatosan kerültek fel az új információk. A honlap látogatottsága kiemelkedően magas volt, ezért a szerverkapacitást bővíteni kellett, ami időben megtörtént. Az ÁRVÍZ 2013 információs oldal androidos alkalmazással is elérhető volt. Az árvízről film készült. Homokzsákok eltakarítása Budapesten, 06.17. Árvízi készültségi adatok 2013. június 17. 2013. június 17-én a védelmi készültségben lévő védvonalak (660,4 km): • I. fokú védekezés van 92,2 km-en (a Sió alsó szakaszán Siótorok — Sióagárd között) • II. fokú védekezés van 29,6 km-en (a Rába Győr-ko- roncói és a Marcal Győr-koroncói szakaszán) • Rendkívüli védekezés van 538,6 km-en (a Dunán Rajkától a déli országhatárig). Az árvizek és az erdők Az utóbbi évtizedben gyakran hallani arról, hogy folyóink vízgyűjtő területén végrehajtott erdőirtások mennyire befolyásolták az árhullámok kialakulását. A vizek összegyülekezési idejének felgyorsulása, valamint az erdők hiányából fakadó, egyre növekvő talajlesodródás jelensége azonban nem újkeletű. A 19. század két jelentős vízmérnöke is foglalkozott az erdők szerepével, s megállapításaik ma is helytállóak! Elsőként Beszédes Józsefre kell hivatkoznunk, aki már a reformkorban (1839) felfigyelt a problémára: „Hazánkban folyóink ágyainak, irtóztató elzjtonyítását nem egyébnek, mint az erdők folyóink partjairól, s völgyek meredek oldalairól történő fapusztításának lehet tulajdonítani. Nem is leszünk egészen addig mentesek folyóink kártékonyságától, még ayok ágyának szabályozása által sem, míg az erdők vissza nem ültettet- nek kopár kősziklás hegyekbe, vízmosta gödrös völgy oldalakba és buckás syélhordta homokba. ” Fél évszázaddal később (1889) Kvassayjenő, a vízügyi szolgálat akkori főnöke szintén az erdők víz- és hordalékvisszatartó szerepét hangsúlyozza, ugyanakkor óva int attól, hogy minden vízszabályozási problémára egyedül a fásításban találjanak megoldást: ,Nimint (...) kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az összes hydraulikai tudomány nem lenne képes a Tiszavölgy hegyi erdőségének elpusztulásából eredhető bajokkal és veszedelmekkel megküzdeni, épp úgy vérmes reménység volna az ha pusztán az erdősítés által akarnák az összes bajokat megszüntetni. ” Napjaink tapasztalata, hogy a vízgyűjtők erdei valóban megkerülheteden szerepet töltenek be a tiszai vízgondok megoldásában. De azt is látnunk kell, hogy amikor az erdők (a fák és a hozzájuk tartozó talaj) eljutnak vízvisszatartó képességük határára, s mint a telitett szivacs, nem tudnak több vizet tárolni, az újabb csapadékot vagy az olvadás vizét már nem képesek visszatartani. Árvízvédelmi Rádió Az Árvízvédelmi Rádió (Árvíz FM) június 9-től egy hónapon át, országosan elérhető frekvenciákon működött és folyamatosan híreket, tudósításokat, friss információkat közvetített a dunai árvízi védekezésről. Az Árvízvédelmi Rádió az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésével működött. ©
