Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Töltéskorona-domborítás
A katasztrófavédelem árvízvédelmi tevékenysége A katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) főigazgatója a BM OKF Operatív Törzs útján látta el. Az árvízi védekezés szakmai irányítását mind állami, mind az önkormányzati védvonalon a vízügyi szakemberek végezték. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek a védekezési erőforrások biztosítását, a védekezési tevékenységhez kapcsolódó logisztikai, lakosságvédelmi, illetve lakosságtájékoztatási feladatokat koordinálták, hajtották végre. A felkészülés és védekezés területi szintű irányítását a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok, a helyi szintű irányítást, illetve az önkormányzatok munkájának összehangolását a helyi védelmi bizottságok végezték. Az árvíz során az elnökök, valamint a katasztrófavédelmi elnök-helyettesek irányításával a védelmi bizottságok és azok operatív munkaszervei hatékonyan látták el feladataikat, körültekintően irányították a felkészülést, a védekezést. Az átalakított, új védelmi igazgatási rendszer jól vizsgázott, eredményesen működött. Az árvízi védekezés legkritikusabb napján 95 település védelmi szakaszain egyszerre közel 13500 fő védekezett. A rendvédelmi szervek, valamint a Magyar Honvédség erőinek gyors reagálását, igénybevételüket és tevékenységük mindenoldalú támogatását mind a központi, mind a területi szinten rendelkezésre álló bevetésirányítási tervek biztosították. Aktivizálták a HUNOR és HUSZÁR, valamint a megyei mentőcsoportokat. Ezek a szervezetek az árhullám levonulását követve számos településen végeztek védekezési, műveletirányítási, személy- és állatmentési szolgáltatások ellátásában való közreműködési, illetve járőrszolgálati feladatokat. Az elkészült győrújfalui védmű egy szakasza Önkéntesek töltik a homozsákokat a győrújfalui védkezési helyszínen Több településen sikeresen alkalmaztuk a COLAS HUNGÁRIA Zrt. műszaki munkagép egységeit, speciális eszközeit, mint központi polgári védelmi szervezetet. Kiemelkedő jelentőségű volt a társadalmi, nemzeti összefogás. Az önkéntes tűzoltók, a polgárőrök és a civil önkéntes lakosság közel 40000 fős létszámmal dolgozott az árvízi védekezési helyszíneken. Az állampolgárok védekezésben való aktív közreműködése nagyban hozzájárult a jelentős árhullám sikeres levezetéséhez. A kihirdetett veszélyhelyzet idején a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei 81 településen vették át a polgár- mesterektől a helyi védekezés irányítását. A katasztrófa- védelmi szakemberek, illetve a vízügyi szervek által biztosított műszaki irányítók a polgármesterek bevonásával együttműködve irányították a védekezést, amelynek szervezettségét bizonyította, hogy a meghatározott időre elkészültek a szükséges védművek, illetve az árhullám levonulása során gátszakadás sehol nem történt. Az árhullám folyamatos levonulásával a Duna közelségében lévő érintett településekről, illetve az árterekben lévő ingatlanokból megelőző intézkedésként lakossági kitelepítésekre került sor. A védekezés legintenzívebb időszakában, 2013. június 10-én 37 településről összesen 1570 főt kellett kitelepíteni. A legnagyobb lakosságszámmal járó kitelepítés Győrújfaluból, valamint a Pest megyei Szigetmonostor I Iorányról történt. A levonuló árhullám Dömöst, Pilismarótot és Kisoroszit zárta el ideiglenesen. Ezeken településeken a lakosság ellátása biztosított volt. FOLYÓK, EMBEREK Történetek, gondolatok - nemcsak árvízről Vízkeresztség Emlékek a múlt század ’80-as éveiből, amikor jelentősebb árvizek híján leginkább gyakorlatoztunk. Akkor már jó ideje a vízügynél dolgoztam, de még „nem szagoltam puskaport”. Nagy tisztelettel hallgattuk az akkori veteránok, az 1956,1965,1970-es árvizek résztvevőinek visszaemlékezéseit, akik közül még sokan aktívak voltak. Reméltük, egyszer mi is bizonyíthatjuk rátermettségünket. Mert egyre többször hangzott el aztán részükről az az aggodalmaskodó kérdés, amiben benne volt a ki nem mondott válasz is — mit fogtok csinálni egy nagy árvíznél? Egy alkalommal vettem a bátorságot, és valami olyasmit válaszoltam: akkor is voltak tapasztaladan kezdők, akik vagy megoldották a feladatot vagy belebuktak, mi is így leszünk minden bizonnyal. Soha nem mondom majd: „bezzeg a mai fiatalok” — gondoltam dacosan, akkor. Eljöttek az ezredforduló évei, s bizonyíthattunk. Az is igaz, már nem voltunk tej fölösszáj úak, ami korunkat és békebeli szakmai tapasztalatunkat illeti. Az 1998-as felső-tiszai, az első nagy traumát okozó árvizet követő évben találkoztam volt igazgatónkkal, Karászi Kálmánnal, aki elismerését fejezte ki a védekezésben résztvevőknek a helytállásért. Most, másfél évtized múltán felidézve az emléket, látom, hogy nemcsak korosztályokat, hanem korszakokat képviselők találkozása is volt ez a pillanat. A kisebb megszakításokkal azóta is tartó rendkívüli árvizes-belvizes védekezéseknek voltak megrázó pillanatai is, amikor az emberi kiszolgáltatottságot tapasztalhattuk meg testközelből, a vidék-Magyarországot. A mai vízügyes fiatalok is keményen kiveszik a részüket a védekezésekből, ha kell a Duna, a Tisza vagy valamelyik mellékfolyója mentén. Ami számukra kaland is, mint nekünk annak idején. Ha kell, órákon belül indulni, ha kell, hetekig védekezni, útközben vagy kint a védekezés helyszínén egyeztetni, irányítani, felhasználva az „öregektől” szerzett információikat. Mindezeket összegyúrva saját tapasztalatukkal, hozzáadva egy egészséges szakmai becsvágyat... Mi kell még? Nagyobbik fiam öt éve vízügyes. Most, a 2013-as árvízen van alkalma megmutatni oroszlánkörmeit. D. Duna- menti város belterületi szakaszára osztották be műszaki irányítónak. A műszak vége felé rendszeresen felhív és lelkesen meséli a napi eseményeket: hogy fogta meg a vizet a homokzsákokkal, hogy rögtönzött „helyzetekben”. Véleményt alkot a végzett munkáról, az emberekről, és közben, mintegy mellékesen megkérdi, ezt vagy azt jól csinálta-e. Erre a néhány percre kiszállok a védelmi törzs pörgéséből. Hallgatom, és miközben válaszolok kérdéseire, (óhatatlanul is felidéződnek bennem azok a harmincvalahány év előtti pillanatok. Forog a kerék. Horváth Emil
