Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Dömös
Június 5. Június 5., szerda A Győr-Moson-Sopron Megyei Védelmi Bizottság kérésére Győrújfalu és Győr északi területén lévő árvízvédelmi szakaszokon a Magyar Honvédség mintegy 1300 fővel megkezdte a védekezésben való közreműködését. A Magyar Honvédség behívta az önkéntes tartalékos állomány egy részét is. Összesen 1404 fő önkéntes tartalékos vesz részt az árvízvédekezésben. A Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer területén a lehullott csapadék és a talaj telítettségi viszonyai miatt az átemelt vízmennyiség a védelmi szakaszokon elérte az I. fokú belvízvédelmi készültség elrendeléséhez elfogadott és jóváhagyott határértéket. A NYUDUVIZIG elrendelte az I. fokú készültséget a 06.01. Zala jobb parti és a 06.04. Kis-Balaton déli védelmi szakaszokon, összesen 5 belvízöblözetben. Az OMIT a mai napig összesen 568 főt vezényelt át a Duna-menti védekezésre a társigazgatóságoktól. A Dunakanyarban a Duna-menti Regionális Vízművek (DMRV Zrt.) ellátási területén közvetlenül vagy közvetve 21 települést érintett az árvíz. Dunabogdányban II. fokú ivóvíz-korlátozást, Pilismaróton, Dobogókőn és Dömösön pedig minőségi korlátozást rendeltek el. Teljes biztonságban a Duna partján, egy árvízvédelmi mobil fai védelmében... Ausztria, Krems közelében, 2013. június 5. A 2013. évi dunai árvízvédekezés egyik súlypontja: Győrújfalu térsége A vízügyi igazgatóságok műszaki segítségnyújtása a Dunán Átvezénylések 2013. június 5-11. között Az OMIT folyamatosan irányította át a dunai védekezés műszaki feladataiban nem érintett igazgatóságok műszaki irányító és fizikai állományát a dunai védekezési munkákhoz. A KOTIVIZIG védelmi osztaga június 4-től folyamatosan tovább növelte a dunai helyszíneken résztvevő addigi állományának létszámát (166 fő), június 10-re 196 főre (az ÉDUVIZIG-nél, az ADUVIZIG-nél és Budapesten). A NYUDUVIZIG a korábban átvezényelt 52 dolgozóján túlmenően június 6-án újabb 15 főt rendelt ki a KDWIZIG-hez, június 7-én 6 főt, június 9-én pedig további 3 főt az ÉDUVIZIG-hez. A DDVIZIG a korábban átvezényelt 20 dolgozóján túlmenően június 5-én 4 főt vezényelt az ÉDUVIZIG-hez, Komáromba, június 8-án további 3 főt Pilismaróira, június 11-én pedig 3 főt a KDTVIZIG-hez, Bátára. A FETIVIZIG a június 3-án és 4-én átirányított összesen 183 fős létszámon felül június 5-8. között további 43 műszaki és 46 fizikai dolgozót vezényelt át a dunai védekezési helyszínekre. Az ATIVIZIG június 4-én 12 fős csapatot vezényelt Győrbe. A TIVIZIG június 4-én, 5-én és 7-én indított műszaki irányítókból és fizikai állományú dolgozókból álló 4 csoportot (42+3+7+20 főt) az ÉDUVIZIG-hez, június 7-én pedig egy 11 fős csoportot a KDTVIZIG-hez. Az ADUVÍZIG június 6-án egy 9 fős műszaki csapatot irányított az ÉDUVIZIG-hez, Komárom-Almásfüzítő térségébe. A KÖVIZIG június 4-8. között, több csoportban, 25 műszaki irányítót, 14 gépészt és 76 fizikai dolgozót vezényelt át a ÉDUVIZIG védvonalaira. A KDTVIZIG június 6-án 3 műszaki irányítót vezényelt az ÉDUVIZIG-hez, a gőrúj falui védvonalra. Dömös Ősidők óta lakott település, amelyet a régészeti leletek is igazolnak. A legkorábbi kőépítmények a római korból maradtak ránk. Dömös nevének (Dimis) és az itt álló királyi palotának legkorábbi írott emlékét I. (Szent) László királynak egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt szakadt rá a trónterem mennyezete I. Béla királyra, aki sérüléseibe belehalt. Az Almos herceg által 1107- ben alapított prépostság romjai ma is láthatók, jórészt köveinek felhasználásával építették 1743-ban az egyhajós, barokk templomot. A falu a török korban lakatlanná vált, s csak a törökök kiűzését követő békésebb évtizedekben kezdték újratelepíteni birtokosai. Dömös 1950-ig Esztergom vármegyéhez tartozott, majd Komárom, ill. Komárom-Esztergom megye közigazgatási területének része lett. A felszín vízfolyásait a Köves-patak, a Vörös- hegyi-árok, valamint a Rám-szakadékon át a Malom-patak szállítja a Dunába. Árvíz alkalmával a jobb parti ártér jelentős része víz alá kerül. A beömlő mellékpatakok torkolati szakaszát az árvíz vissza- duzzasztja. A Budapest-esztergomi műút Viseg- rád—Dömös közötti szakaszát már a budapesti 780 cm-es vízállásnál elöntés szokta fenyegetni. A dunai ártér öntéstalaját régóta szántókkal hasznosítják. A futóhomokon kis kiterjedésben szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. A község kirándulási kiindulópontja a Szőke-forrás völgye, a Rám-szakadék, a Dobogókő, a Vadálló kövek, a Prédikálószék felé induló szép túráknak. A térség nyersanyaga — a dunai hordalék-lerakodásához kapcsolódóan — a betonkavics. A lakossági vízigény kivételével a Duna mindenféle vízigényt képes kielégíteni. Az elmúlt fél évszázadban a település üdülőközségi jellege folyamatosan erősödött. A több mint 1100 fős Dömös lakásainak 90%-ába vezették be az ivóvizet, a szennyvíz elvezetésének megoldása folyamatban van. A település térsége az ÉDUVIZIG működési területéhez tartozik. Nyárigát A fővédvonalnál alacsonyabb, korlátozott védképes- ségű hullámtéri töltés, amely leginkább a kisebb nyári árvizek ellen, a mezőgazdasági termelés számára nyújt védelmet.
