Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Katré
A siófoki zsilip 150 éves története A zsilip története egybeesik a Balaton vízszintszabályozásának históriájával. Az első siófoki hét nyílású, de még faszerkezetű zsilipet 1863-ban építette meg Cathry S^alé^ mérnök-vállalkozó. Ezt a munkát a Déli Vaspálya Társaság szorgalmazta legerősebben, miután a Balaton áradásai gyakorta fenyegették a megépült vasúti pályatestet. Az első siófoki zsilip megépültével a vita is állandósult. A legfőbb kérdések: mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Siócsatorna) méretei megfelelnek-e az igényeknek? Az évtizedes tapasztalatok bebizonyították: a zsilip nem tud eleget tenni feladatának. Egyrészt azért, mert a Sió medre helyenkénti áradások nélkül nem volt képes levezetni a vizet; másrészt mert a zsilip (9 m3/s-os) maximális áteresztőképessége kevésnek bizonyult a Balaton árvizeinek mérséklésére. Ezért fogtak hozzá 1891-ben a Sió-csatorna mederbővítéséhez, s Hek/er Karolj kir. mérnök tervei alapján egy új, immár betonból épített zsilip kivitelezéséhez. Az 50 m-Vs áteresztőképességű zsilipet 1892 novemberében adták át rendeltetésének. A zsilip üzemeltetési szabályzatában igyekeztek közös nevezőre hozni az egymástól eltérő érdekeket, s állami műszaki felügyelet alá vonták a vízeresztéseket. Az 1930-40-es években „felértékelték” a Sió-csatornát, mind nagyobb szükség mutatkozott a siófoki zsilip ismételt bővítésére, hajózsilip építésére. A háború eseményei megakasztották a munkát, de a helyre- állítások befejezése után újult erővel fogtak a hajózsilip megépítéséhez. A balatonboglári strand 2005. október 13-án (A vízállás a siófoki vízmércén: 110 cm) Vízállás (cm) A Balaton napi átlagvízállásai és a tóból levezetett vízmennyiség 2000-2013. között Az átépített leeresztő- és hajózsilipet Tildy Zoltán köztársasági elnök avatta fel 1947. szeptember 22-én. A 20-21. század fordulóján a Balaton alacsony vízállása okozott riadalmat a tókörnyéki idegenforgalomból élők között. Emiatt nemcsak a zsilipi víz- eresztés tilalmát rendelték el, hanem a Balatonnak a Dunából, vagy a Rábából történő vízutánpótlását is fölvetették. Szerencsére a tó vízforgalma nem az idegenforgalmi idényeknek, hanem a természet egyéb erőinek engedelmeskedik. Tanulságos, hogy a tó 2000. április 30-tól egészen 2005. szeptember 1-ig lefolyástalan volt, a vízleeresztő zsilipet 64 (!) hónapon keresztül nem kellett megnyitni, mert a tó a csapadékhiány és a megnövekedett párolgás miatt vízhiánnyal küszködött. A tó természetes vízháztartása ezt követően helyreállt. 2006 tavaszán viszont már a balatoni „árvízről” szóltak a híradások. A balatonboglári strand 2003. november 11-én (A vízállás a siófoki vízmércén: 22 cm) A fenti ábra jól szemlélteti a 2000-2003. között kialakult súlyos balatoni vízhiányt, amelyet 2006-ra „árvíz” követett. Hasonló helyzet ismédődött 2012-13-ban is.
