Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Térképek - Nagykunsági árvízi tározó
A vízlépcső és a hajózsilip Békésszentandráson A Hármas-Körösön a hazai öntözéses gazdálkodás történetének egyik kiemelkedő alkotása. Megépítését az 1937. évi öntözési törvény tette lehetővé, létesítésének gondolata mégis korábbi: a négy körösi duzzasztó, köztük a békésszentandrá- si helyét ugyanis még 1902-ben jelölték ki. Tervezésében közreműködött a fiatal Mosonyi Emil is. A vízlépcső építésének első kapavágására 1936. október 1-én került sor és hat évvel később, 1942. október 15-én helyezte üzembe Horthy Miklós kormányzó. A műtárgy nem csupán vízi építmény, hanem turisztikai látványosság is: ádagos duzzasztási szintnél a két tábla fölött, 2x22 méter szélességben hömpölyög át a halványzöld víztömeg. A békésszentandrási kubikosok emléktáblája a vízlépcső pillérén Vízerőmű a Békésszentandrási duzzasztóműnél Az elmúlt évtizedekben rendszeresen, vissza-visszatérően felvetődött a gondolat a Békésszentandráson felduzzasztott Hármas-Körös vízerejének hasznosítására. 1996-ban egy vállalkozó már elvi vízjogi engedélyt kért egy' megkerü- lő-csatornás rendszerű vízerőmű létesítésére. Hossza-dal- mas, több mint egy évtizedes egyeztetések, jogi, engedélyezési procedúrák után a KÖVIZIG 2007-ben a majdani beruházóval duzzasztás-szolgáltatási és használati szerződést kötött, majd 2008-ban a vízjogi létesítési engedélyhez a kezelői hozzájárulást megadta. A beruházó 2x1 MW teljesítményű erőművet kívánt megépíteni, a tervezett évi villamos energia termelés 8,6 GWh/év. A 2008-2010 közötti évek a tervezéssel, a tervek és az előírások egyeztetésével teltek, majd 2011-ben felgyorsultak az események. A kivitelező december elején munkaterületet kapott, megkezdődött a létesítmény építése, amely 2013-ban befejeződött és az erőművet 2013. szeptember 12-én üzembe helyezték. A megvalósult vízerőtelep a Hármas-Körös 47,340-47,580 fkm szelvények között, a bal oldali hullámtéren, megkerülő csatornában létesült. Főbb részei: • vízkivételt műtárgy, • átmeneti műtárgy, • zűrt nyomócsatorna (56,55 m hosszú; olajhidraulikus működtetésű, csúszó megtámasztású acélszerkezetű főelzárással), • vízerőtelep (25,52 m x 17,10 m alapterületű vasbeton műtárgy, kettős zárású személybejárattal, vészbejárattal. A vízerőtelep géptermébe 2 db „S” elrendezésű turbinát építettek be, egyenként 1017 kW névleges teljesítménnyel. A kiépítési vízhozam 26 m3/s, a nettó esési magasság 4,45 m, a turbina járókerék átmérője 2240 mm.) • utófenék, alvizj medercsatlakozás. A körösi árhullám megnehezítette az építést Üzempóba előtt a turbinák -2013. szeptember Az erőmű működtetése a duzzasztómű üzemelési szabályzatának maradéktalan betartásával történhet. A vízerőtelep és a duzzasztómű egyesített vezérlésű, ezzel biztosítják az előírt 81,98 mBf-i duzzasztási szintet. A duzzasztási szint változtatásáról a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási igények szerint a KÖVIZIG dönt. Az erőmű üzemeltetése járulékos hasznosítás, vízkészlet csökkenést nem jelent, s a későbbiekben előforduló vízigények kielégítését nem korlátozhatja. A vízerőtelep által lekötött vízmennyiség évente 889 millió m3. A járulékos vízerőhasznosítás céljára nem vehető igénybe a Hármas-Körös adott szelvényére előírt mederben hagyandó 3.22 m3/sec vízhozam, és az a vízmennyiség, amely által biztosítható a Hármas- Körösön érkező uszadék, növényzet (békalencse, hínár, stb.) továbbvezetése a Békésszentandrási duzzasztón. Árvíz átvezetése a Békésszentandrási vízlépcsőn (2013 április)
