Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Térképek - Nagykunsági árvízi tározó
Május 1-7. Május 1., szerda 16:30 Megkezdték a duzzasztást a Kiskörei Vízlépcsőnél. Május 2., csütörtök A KÖTIVIZIG részletes vízsebesség- és vízhozamméréseket, vízminőség vizsgálatokat kezdett a Köröséri-főcsatorna terhelhetőségének vizsgálatára, a vízminőség-modellezéshez szükséges alapadatok összegyűjtésére. Május 3., péntek A KDTVIZIG a 04.02. Bölcske-Bogyiszló belvíz- védelmi szakaszon megszüntette az április 3-tól fenntartott I. fokú belvízvédelmi készültséget. Május 5., vasárnap 6:00 A Duna áradása miatt a KDWIZIG-nél zárni kellett a Sulák-csatorna torkolati zsilipjét, és a csatorna üzemvízszintre való feltöltődésekor üzembe kellett helyezni az érdi szivattyútelepet, melyre I. fokú belvízvédelmi készültségeket rendeltek el. A készültséget 48 óra múltán II. fokúra emelték. 7:00 Az emelkedő dunai vízállások következtében az Adonyi-főcsatorna zsilipjét zárni kellett, így az öblözetből a vizek gravitációs kivezetése megszűnt. A KDTVIZIG a 04.03. Adony-ercsi belvízvédelmi szakaszra I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A készültséget 16 órától kiterjesztették az Adonyi szivattyútelepre is. Május 6., hétfő 6:00 A Nádor-csatorna vízszintje az I. fokú készültségi szint alá csökkent, így a KDTVIZIG a 04.04. Szekszárd—Simontornya belvízvédelmi szakasz 04.04.03. Borjádi, a 04.04.04. Sárszentlőrinci, és a 04.04.05. Pálfai őrjárásaiban a belvízvédelmi készültséget megszüntette. Május 7., kedd 16.00 NYUDUVIZIG-nél, a Mura 06.04. letenyei árvízvédelmi szakaszán árhullám vonult végig, elrendelték az I. fokú készültséget. Május 9-én 0 órától II. fokú, majd 10-én 18 órától I. fokú árvízvédekezés folyt. Vízkormányzás a Bölcske-Bogyiszló belvízvédelmi szakaszon A 04.02. Bölcske-Bogyiszló belvízvédelmi szakasz kulcsfontosságú vízkormányzó létesítményei a Faddi- és a Tolnai- Holt-Duna. A holtágakból a víz levezetése vízkormányzás útján valósítható meg. A dombon szivomya működtetése megfelelő dunai vízállás esetén lehetőséget biztosít a Faddi- Holt-Duna vízszintjének csökkentésére. Mivel a belvízvédekezés időszakában a Dunán árhullám vonult le, ezért a szi- vornya csak március 19. és április 17. között működött A Faddi-Holt-Duna többlet vize gravitációsan a Bartal csatornán keresztül üríthető le a Tolnai-Holt- Duna északi ágába, ahonnan a víz a Mádi-Kovács zsilipen keresztül jut a holtág déli ágába, amelyből a Kutyatanyai zsilipen át lehet a Sió-csatornába vezetni. A védekezés időszakában április 9—25. között illetve április 29-től kezdődően a Faddi-Holt-Duna vízszintjét a Bartal zsilip megnyitásával apasztották. A megfelelő vízkormányzásoknak köszönhetően a holtágak környezetében káros elöntések nem keletkeztek a védelmi szakaszon. A maximális vízborítás 100 ha volt. A védelmi szakaszon a Faddi- és a Tolnai-Holt- Dunában összesen mintegy 8 millió m3 belvíz tározására van lehetőség. A védekezés időszaka alatt a holtágakban mintegy 6,2 millió m3 vizet tartottak vissza. Ellennyomó medence Árvízvédekezés esetén a töltés mentett oldali rézsűlába, és az attól 20-25 m távolságra épített, a töltésbe kötött 0,6—1,5 m magas szoritógát közötti térség, vagy egy buzgár köré, annak elfogására épített védmű medencéje. Az ellennyomó medence vízoszlopa tart egyensúlyt a külvíz felfelé ható nyomásával. Belvízvédekezés a Szekszárd-Simontornya belvízvédelmi szakaszon A belvízvédelmi szakaszon március 29-től tartó védekezés során a Nádor-csatorna 12 km-es szakaszán lévő 40 műtárgyból 17-nél történt közvetlen védekezés. A zsilipek esetében a zsiliptoronyban lévő másodlagos elzárást (pp zsák, homok és betétpalló) építettek.ése, szükség szerint mentett oldali ellennyomó medence kialakítása. A csőátereszeknél a csapóajtók homokzsákkal történő leterhelése, illetve mentett oldali ellennyomó medence kiépítése volt szükséges az intenzív csurgás, illetve vízátfolyás miatt. A csapadékos időjárás miatt felázott depónián az anyagszállításra csak időszakosan volt lehetőség. (2013. február 3-április 30.) Az észak-magyarországi folyókon február elejétől május közepéig négyszer alakultak ki árhullámok. Márciusban az EMVIZIG-nél a Hernád kivételével az összes védelmi szakaszra kiterjedő és hosszan elnyúló védekezési időszak vette kezdetét. Ekkor a Tiszán, a Bodrogon és a Tárnán II. fokú, míg a Sajón és a Taktán III. fokú készültséget rendeltek el. Káros jelenségek a Tisza jobb parti árvédelmi töltések mellett a készültség második felében, a tetőzés utáni időszakban alakultak ki. A holtmeder keresztezéseknél, a mélyebben fekvő területeken a mentett oldali töltésláb és szivárgó csatorna között fakadóvizek jelentek meg, amelyek lassan tűntek el a területről. Ároktő mellet lévő szivárgó csatornában fenékbuzgárok alakultak ki, melyeket ellennyomó medencével védtek be. A Rima- és a Laskó-patakok visszatöltésezetlen szakaszai állandó veszélyt jelentenek az EMVIZIG-nél elrendelt árvízi készültség alatt. Veszélyes és kezelhetetlen helyzet akkor alakulhat ki, amikor a Tiszán levonuló, III. fokot elérő vagy meghaladó vízmennyiségek mellett csapadékokból érkező árhullám vonul le egyidejűleg a patakokon. A Laskó-patak jobb parti depóniája különösen érzékeny a talpszivárgásra és a csurgásra. A Tiszalöki Vízlépcsőn az üzemeltetési szabályzat szerinti vízállás függvényében megszüntették a duzzasztást, biztosították a felgyülemlett nagy mennyiségű usza- dék továbbengedését, ill. kiszedését, a kiemelt gáttáblák karbantartását, az uszadék okozta károk helyreállítását, a lerakodott iszap eltávolítását. A Kesznyéteni árvízkapu üzemeltetését szintén az érvényben lévő üzemeltetési szabályzat szerint végezték. Az I II. fokú árvízvédelmi készültség időszakában védelmi szakaszokon a figyelőszolgálat igénybevételével folyamatosan végezték az elöntött hullámtéri területek lehetőség szerinti felmérését, a töltéskoronák víztelenítését, kátyúzását, járhatóságának biztosítását, mentett-oldali jelenségek megfigyelését, őri vízmércék leolvasását. A február-márciusi védekezési időszakban, mintegy 50 nap alatt több mint 6200 műszaknapot vettek igénybe a védekezési munkákhoz. Az ÉMVIZIG árvízvédekezési költségei 183 millió Ft-ot tettek ki. Az ÉMVIZIG árvízvédekezéseinek összefoglalása
