Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Vízsebesség-mérés
Az árvízi vízhozammérésekről Vízhozam L'Eüar HCTUEZ. BES JALIGEAßES EN HONDRE. A vízhozamnak, az árvizek vízszállításának, a lefolyó víz- mennyiségnek az ismerete alapvető fontosságú az árhullám levonulásának nyomon követésére, előrejelzésére, a szükségtározási folyamatok, elöntési helyzetek modellezésére. S bár az árvízi vízhozammérésnek több mint egy évszázados hagyománya van Magyarországon, de kellő figyelmet igazán az utóbbi évtizedek árhullámainál kapott. (1970-ben a nagy tiszai árvíz során 14 szelvényben 221, 2006-ban 89 szelvényben 1239 vízhozammérést végeztek.) A mérés alapelve több mint két évszázada gyakorlatilag nem változott, s csak a legutóbbi években terjedt el egy új, ultrahangos mérési technika és az ADCP (Acoustic Doppler Current Profiler) műszer. A vízhozammérések alkalmával 800 esetben lebegtetett hordalékmintát is vettek, az árvízi hordalékszállítás meghatározásához. A Woltman-féle vízsebességmérő műszer másolata a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban. A Woltman-szárny Reinhard Woltman, hamburgi vízépítészeti igazgató 1790-ben megalkotta a forgólapátos vízsebességmérő műszert, az ún. „Woltman”-szárnyat, amellyel egy folyó adott keresztszelvényének bármely pontjában sebességméréseket lehetett végezni. A műszer használatával lehetővé vált a keresztszelvényen átfolyó víztömegek addiginál pontosabb számítása. Vizsebesség-mérés Az áramló víz (részecske) időegység alatt megtett útjának meghatározása mérőeszközzel: forgóműves műszerrel, mérőműtárggyal, úszóval. A forgóműves sebességmérő egy olyan műszer, amellyel a folyásirányba beálló, vízszintes tengely körül forgó, rendszerint hajlított felületű szárny (vitorla) vízsebességgel arányos fordulatszáma alapján határozható meg a víz áramlási sebessége. Egy vízfolyás keresztszelvényében időegység alatt átfolyó vízmennyiség. A hidrológiában alkalmazott jelölése Q, mértékegysége m3/s. Meghatározásának egyik lehetséges (hagyományos) módja, hogy a megmért vízsebesség és az átfolyási keresztszelvény szorzataként számítják. A legnagyobb vfhoyam (LNQ) a vízmérce szelvényében a vizsgált évig bezárólag előfordult legnagyobb vízhozam. Előfordulásának napja is lényeges adat. Adott szelvényen átfolyó vízhozamokat a vízállás függvényében ábrázoló vonal. Permanens, állandó sebességű vízfolyás (csatorna) medrében a vízállás és vízhozam egymásnak egyértelmű függvénye. Ezt ismert vízállások mellett végzett vízhozam-mérésekből határozzák meg. A természetes vízmozgás általában nem-permanens, így a vízhozamgörbe vízállásaiból csak megfontoltan szabad a vízhozamokra következtetni. Példa egy vízhozam-hurokgörbére a 2013. évi árvíznél Duna- bajai szelvény 1050 5000 6000 7000 8000 9000 10000 Fi* 8 Court»« dM dékut» A T* Pxi*pö)o daprda un« sen« da jaugugat. 1808 A nevezetes 1895. évi tiszapüspöki vízhozam- hurok-görbe Péch József és Hajós Sámuel francia nyelvű szakcikkében Árvízi vízhozam hurokgörbe Kis esésű vízfolyások árhullámainál valamely folyószelvényben tapasztalható vízjárás-történeti összefüggés ábrázolása a függőleges koordináta-tengelyen feltüntetett vízállások (H, cm) és a vízszintes tengelyen megjelölt, azokkal egyidejű vízhozamok (Q, m3/s) között. Az észlelési időket is feltüntető pontokat összekötő vonal jellegzetesen hurok alakú, innen az árvízi hurokgörbe elnevezés. Az árvízi hurokgörbét a magyar vízrajzi szolgálatnak a világirodalomban klasszikus példaként említett 1895. évi vízhozammérés-sorozata tette ismertté a „hagyományos” formában, Péch József és Hajós Sámuel tanulmánya nyomán.
